www.ujszeged.hu
2025. Förgeteg hava (Január) 14.-e - Bódog, Félix neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


Nem szabad elkapkodni az euró bevezetését - az észtek szerint

Észtország minden forrást megmozgatva és nem spórolva az erőfeszítésekkel igyekszik megfelelni a maastrichti előírásoknak, hogy 2011-ben végre bevezethesse az eurót. A napilap nem feltétlenül ért ezzel egyet, és arra inti a kormányzatot, hogy ügyeljen: nehogy túlságosan függő helyzetbe kerüljön az Uniótól.

Az Európai Központi Bank sohasem csinált titkot abból, milyen feltételei vannak, hogy egy ország az eurózónához csatlakozzék; ezeket a feltételeket nem túlzás eléggé diktatórikus elvárásoknak nevezni. E magatartásban az a kétely rejtőzik, mellyel Európa a keleti tagországokat szemléli, elvitatva tőlük képességeiket egy-egy független döntés meghozatalát és az önálló cselekvést illetően. Nem is beszélve az intellektuális képességekről, melyek mindehhez szükséges. Európa az új tagországoktól azt várja, hogy minden javaslatukra bólintsanak rá, ha azt akarják, hogy eurójuk legyen. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy elsősorban a politikai elitek és a gazdasági élet gurui szeretnék minél előbb a közös valutát, az utca embere már sokkal kevésbé, hisz retteg attól, hogy az jelentősen megemeli majd az árakat. És senki sincs, aki egyelőre mérvadó cáfolatot adott volna e félelemre. A legjobb lett volna már a legelején, 1992-ben bevezetni az eurót, a semmiből indulva, mindenki számára egyenlő módon egy 150 eurós kezdő csomagot biztosítva – állapítja meg a lap.

(Őhtuleht, Glóbusz)
2009. dec.

 

Mé piros a gólya csőre?

Péter László: A város cselédje

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Bécsi hármaskönyv

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Aranyszarvas földjén

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Szeged (magyar)

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: In prigione

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bogár László : Örvényben

Lakomakönyv

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged