www.ujszeged.hu
2026. Áldás hava (Július) 11.-e - Lili, Nelli, Tulipán, Nóra, Benedek neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Tóth Béla: In prigione

Olaszok a szegedi várban

Az olasz függetlenségnek a 19. század elején a szegedi várba zárt harcosait 1849. október 5-én Kossuth Lajos szabadította ki. Históriájuk sokak fantáziáját megmozgatta. A szegedi író a történeti hitel talaján költött történettel örökítette meg a Tisza partjára száműzött karbonárik különös sorsát. A regénnyé formált történelemben a szerelemnek is jut szerep, s ezzel a cselekmény még érdekesebbé vált. A főhős, Carlo Poério, történelmi személyiség, a nápolyi köztársaság oktatási minisztere. A regény a foglyok szabadulásának örömmámorával végződik. A Függelék a vár leírását, a börtön berendezését, napirendjét történeti forrásokból közli.

2000., 133 p.
ISBN: 963 9144 99 1
Méret: 14 cm x 20 cm

 

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

10 nap az Iszlám Államban

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Mr. Trianon

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Tóth Béla

Kilófaló finomságok

Péter László: Radnóti Miklós

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Lengyel András: A „másik” Móra

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bogár László : Bokros újratöltve

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Az élő Árpádok