www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 06.-a - Brúnó, Renáta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Aradi Vértanúk (1849.) (1849)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


Szegedi Aqualand: annyit ér, amennyit hoz

Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint méltatlan támadások érik a szállodaláncot az újszegedi élményfürdő-beruházás miatt. A terület annyit ér, amennyit – a kötött fürdőfunkcióval – hoz, és amennyi az üzemelési értéke – a szerződés szerint egymilliárd forintot.

Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint méltatlan támadások érik a szállodaláncot az újszegedi élményfürdő-beruházás miatt. A terület annyit ér, amennyit – a kötött fürdőfunkcióval – hoz, és amennyi az üzemelési értéke – a szerződés szerint egymilliárd forintot. A beruházás egyedül a Hunguest Hotels számára kockázatos, hiszen megtérülése legalább 15 év. Azért vágnak bele, hogy a szomszédos Forrás Szállónak több nyeresége származzon.

Európa leghosszabb vízicsúszdája

Szegeden épül meg Európa leghosszabb vízi csúszdája, a 27 méter magas toronyba lifttel lehet felmenni. A fedett élménymedencés fürdő-wellness komplexum négyszintes lesz, az alapsorban és a második emeleten lehet majd parkolni. A fürdő egyszerre 2500 vendéget képes fogadni, a gyógyászati részlegben nappali kórházat is kialakítanak. Tervezik, hogy a szegediek a csendesebb, délelőtti órákban kedvezményes jegyet vásárolhatnak.

A szegedi közgyűlésben az ellenzék azért támadta az önkormányzatot, hogy az olcsón, egymilliárd forintos értéken viszi be apportként a Ligetfürdőt abba a társaságba, amelyet közösen hoznak létre a Hunguest Hotelsszel az Aqualand megépítésére. Majd a szállodalánc körülbelül ennyiért ki is vásárolhatja tíz év alatt. Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója tegnap Budapesten válaszolt lapunknak a szerződéssel kapcsolatban felmerült problémákra. A vezérigazgató visszakérdezett: vajon mennyit ér az a terület, amelynek kötött a funkciója, hiszen ott csak strandot –„strandocskát, egy megkopott gyógyászati részleggel" – lehet működtetni, olyat, amely az önkormányzatnak jelenleg évi 100 millió forint veszteséget hoz. Az ingatlan akkor érne ennél többet, ha a területen esetleg lakások épülnének, de nem az a cél.

A Hunguest Hotelsnél a beruházást infrastrukturális befektetésnek tekintik, értékét annyira becsülik, amennyire gazdaságosan lehet üzemeltetni, és amennyi hasznot hoz a mellette álló szállodájuknak. Ez tehát a cél: gazdaságosan működtetni és a jelenleginél jóval nyereségesebbé tenni a menet közben szintén megújuló Forrást – fejtette ki Hülvely István. – A fürdők megtérülése az egész országban indirekt – magyarázta –, mivel a települések csak pakolják bele a pénzt, ugyanakkor a környező szállodák, éttermek, és ezáltal az önkormányzatok adóbevétele gyarapszik. Szegednek sem az élményfürdőből származik majd elsősorban a bevétele, hanem abból, hogy centrális helyzetének és új fürdőjének köszönhetően fellendül a bel- és külföldi turizmus. Hülvely István úgy folytatta: az élményfürdőnek, remélhetően, lesz nyeresége, de korántsem akkora, mint amekkora a környezetében lecsapódik, hiszen becslések szerint Szeged adóbevétele csak az Aqualandnak köszönhetően 100-200 millió forinttal gyarapszik.

2009 végére kész a megaberuházás

A támogatott, de továbbfejlesztésre javasolt kategóriába tette át a kormány nyári döntésével a Ligetfürdő élményfürdő-komplexummá fejlesztését. Az uniós forrásokra szeptember 28-áig adja be a pályázatot a szegedi önkormányzat és a Hunguest Hotels Zrt. által létrehozott projektcég. A hatmilliárd forint értékű Aqualand felépítésére hárommilliárd forintot remél elnyerni az EU-tól és a magyar államtól a két szövetséges, a Ligetfürdőt egymilliárdos értéken apportálják a közös társaságba. Az önrészt a szállodalánc saját tőkéből és hitelből pótolja. A beruházás jövő májusban a Gomba lebontásával kezdődik, de nyáron még zavartalanul működik a Ligetfürdő. Az Aqualand 2009 végére készül el, a Forrást 2009 nyarára újítják fel.

Arra a kérdésre, miért fog bele a szállodalánc olyan beruházásba, amelyhez 3 milliárd forintos önerőt kell letennie, és legjobb esetben is 15 év a megtérülése, azt válaszolta a vezető: a Forrásnak lesz akkora többletnyeresége, hogy megérje. Majd hozzátette, ez a haszon akkor is meglett volna, ha nem a Hunguest Hotels, hanem más építi meg a fürdőt. Az önkormányzat azonban nem akarta vállalni a beruházási kockázatot, nem akarta évente „beletolni" a pénzt a működtetésbe, a tőke- és kamattörlesztésbe, ezért szövetkezett velük. Arra a felvetésre, a szállodalánc nem pályázhatott volna uniós pénzre, csak egy önkormányzat, azt a választ kaptuk: uniós pénzek nélkül egy fürdő se épülne Magyarországon. S ha a szegedit nem a Forrás mellé terveznék, hanem valahol a városon kívülre, akkor a Hunguest Hotelst nem érdekelné a projekt.

Hülvely István még kiemelte: ugyan mindig csak hatmilliárdos beruházásról beszélünk, de ha egymilliárdért megveszik a Ligetfürdőt, akkor már egy nettó hétmilliárdos projektről van szó. „A szállodaláncot ért támadások után komolyan elgondolkodtam azon – jelentette ki a vezérigazgató –, hogy újratárgyaljuk a szerződést és nem vásároljuk meg a Ligetfürdőt." Ebbe ugyanis csak azért mentek bele, hogy a város a pénzből uszodát építhessen. „Én garanciákat vállalok, cserébe támadásoknak vagyunk kitéve és nekem kell magyarázkodnom, ez nekem nem éri meg" – mondta befejezésül Hülvely István.

Forrás : www.delmagyar.hu

 

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Kecske ételek

Péter László: Néprajz, népműveltség

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Balázs Imre: Béketelep története

Gyökerek és fények

Helyünk és sorsunk Európában

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Kenyér és Bor

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Magyarország felszámolása