www.ujszeged.hu
2021. Föld hava (Szeptember) 23.-a - Ila, Tekla neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Reök Palota

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése módosító indítvány
Tárgy: Képtár kialakítása a Reök palotában
Dr Szabó László és Kohári Nándor
képviselők

Tisztelt Közgyűlés!


Városunk ezévi rendezvénysorozatában kínálkozik a legméltóbb alkalom megújítani városi képtárunkat, és képeit elhelyezni egy leendő régiószékhelyhez méltó, pompás épületben. Az évek óta üresen álló Reök palota Szeged talán legszebb szecessziós épülete küllemi pompájával is félreérthetetlenül kínálja magát.
A megálmodó-tervező, Magyar Ede varázslatos formavilága az impresszionizmus képeit és korát idézi. A már jó ideje Szeged egyik szépségpflastromaként ismert épület így végre elnyerheti méltó szerepét Városunk mai közéletében.
Talán végre állandó helyen és együtt látható lesz majd Dinnyés Ferenc és Nyilasy Sándor, valamint a többi jeles szegedi és Szegedhez kötődő festő életműve is. Az árvízi évforduló illő történelmi foglalatát is adhatja az építtető-névadó Reök Iván folyammérnök emlékszobája kialakításának…
A ház hagyományaihoz illően akár egy – a képtár hangulatához illő – vendéglátó egység, étterem, vagy képtár-kávézó is kialakítható a földszinti részen.
Most, Szeged föltámadásának – az Európai Uniós csatlakozásunkkal is egybe eső – 125. évfordulóján föltámadhat Szeged képtára is. A városba látogató külföldiek előtt is büszkén vállalhatjuk művészeink képkincstárának kiállítását egy, a korábbinál is méltóbb, illőbb helyen.

A Reök-palota városi képtárrá avatásához kérjük szíves támogatásukat.
Bölcs belátásukban reménykedve…


Tisztelettel:

Kohári Nándor és Dr Szabó László
A Szögedi Védegylet képviseletében

2004 Jégbontó hava (február) 24-én

melléklet: Reök Palota


Az elvtársak leszavazták, majd később maguk hozakodtak elő vele...
(talán érdemes a Közgyűlés TV-fölvételét is megnézni...)

Az Árvíz évfordulóján már csak azért is „aktuális", hiszen egy gazdag folyammérnök építette, a folyammérnökség székelt benne, és vízi növényeket, valamint vízi tündéreket ábrázolt a homlokzata...

Elmondtam volt, hogy megközelíthetősége is egyedülálló: a sétáló utcától egy sarokra, villamos- és busz-csomópontban, nyílt téren, igen látványos küllemével is a tekintetet vonzva.

A Reök palota

Az mai Reök palota helyén állott, - az árvizet túlélt - emeletes lakóházat 1885-ben vásárolta meg Reök Iván Lajos földbirtokos, cséplőgéptulajdonos, a köztörvényhatósági és számos városi műszaki bizottság tagja, országgyűlési képviselő, a Szegedi Kaszinó alelnöke. Felesége, Kelemen Ida a protestáns nőegylet és a korcsolyázóegylet elnöke, valamint a Felebaráti Szeretetszövetség megalapítója. 1896-98-ban az akkori Reök házban székelt a Magyar Kir. Folyammérnökség hivatala Reök Iván vezetésével.
A tulajdonos megbízása nyomán Magyar Ede „szerencsésen megérzi a feladatban rejlő lehetőséget, azt, hogy most nem spekulációs célú bérházat, hanem családi palotát kíván tőle a megrendelő" (Bakonyi Tibor). Eszközként a tervező az európai utazásai során megismert formavilágot alkalmazza, többek között a romániai Brăila városában látott, „színes festményekkel ékesített lakóépületek tengerparti látomásának hatása alatt" (B. T.). Tehette, mert Reök Iván nyitott, világlátott, az új iránt fogékony kultúrmérnök. S az eredmény: itt épült az országban az a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kvalitású épület, melynek egészén a nagyon tiszta, floreális (virágos) szecesszió uralkodik.
Az engedélyezési terveken - a későbbi nyíláselrendezés mellett - még neobarokk részletmegoldások láthatók, föltehetően azért, hogy az építési hatóság ne akadályozza a palota megépítését. A kivitelezés során Winkler & Társai pesti épületszobrászok életnagyságú szénvázlatok alapján alkották meg a sík fölületek domborművű ékeit gipszes mészhabarcspépből. Rajtuk kívül túlnyomórészt helyi művészek és mesterek dolgoztak a házon. A ritka szépségű, vérbő kovácsoltvas munkákat Fekete Pál, szegedi díszkovács készítette a tervező rajzai alapján.
A palota legnagyobb, tizenkét szobás lakását Reök Iván lakta népes, nyolcgyermekes családjával. A többi elegáns, nagy lakást jómódúak - földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok, egy utazó, a híres Kék Csillag méteráruüzlet tulajdonosnője - bérelték. Kiss Ferenc, „a szegedi erdők atyja" is lakott benne, emlékét a kapu bal oldalán tábla őrzi.
A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi területen maga Magyar Ede rendezte be tervezőirodáját. 1913-ban alapította meg e házban ernyő- és fűzőkészítő üzletét az osztrák Berta Fleischmann, a későbbi Steiner Józsefné. Majd leánya, Steiner Margit folytatta a mesterséget itt, a Kölcsey utca felőli üzletben 1963-ig, amikoris el kellett hagynia megszokott helyét. (Az üzlet számára készült eredeti, speciális bútort tovább vitte, - sajnos alacsonyabbra véve - új üzlethelyiségébe.)
1916-ban a 12 000 Koronára becsült épület ajándékozással Berdenich Jenőné Reök Mária, újból férjezett Kerner Gézánéra szállt; tőle 1928-ban adásvétellel egyenlő arányban vitéz Reök Etele budapesti, dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és dr. Reök Iván Andor szegedi lakosok birtokába került. Reök Etele, az 5. honvéd gyalogezred főhadnagya 1911-ben, Reök Iván országgyűlési képviselő 1921-ben a palota lakói.
1920 körül bevezették a gázt az épületbe, az akkor még nagyon új gázvilágításhoz. 1930-ban dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és társai az udvari mellékhelyiségeket (istálló, kocsiszín, szénapadlás) lakásokká alakíttatták át, mert a trianoni békediktátum következtében a határ túloldalára került a Reök-család horgosi birtoka, így a gazdasági épület szomorúan szükségtelenné vált.
Az első világháborús lovas huszárszobor szomszédsága miatt a palota környékét a szegedi népnyelv „lófará"-nak mondja. A földszintjén 1933-tól létezett vendéglőt (a későbbiekben kocsma) elsőként Németh István vezette; 1947-ben Vadász Istváné volt a hivatalosan „A huszárhoz" címzett vendéglő, amit utóbbi tulajdonosáról Vadász-kocsmának is hívtak. 1941-ben Kerner Géza és társa szükségóvóhelyet alakíttattak ki. A második világháború ill. az államosítás után az óriás lakásokat a vörös terrorra jellemző szánalmas módon földarabolták, azóta is társbérletben lakták őket.
Az 1960. évi fölújítás alkalmából az addigra erős károsodást szenvedett homlokzat egyszerűsítését is elrendelték, ám ezt Beszédes Kornél városi főmérnök határozott föllépésére állagvédelemre módosították. Ebbe azonban - sajnos - az is belefért, hogy a kissé rosszabb állapotú vasvirágokat inkább letörték, mintsem helyreállították volna. A lépcsőház első emeleti fordulójában is lefűrészelték a nagy, vőfélybotra emlékeztető lámpaoszlopot, amelyben a gömböt alkotó virágok rejtették a foglalatokat.
Az 1974. évi, második fölújítás áldozata lett az akkor már csak két eredeti kályha. A liliomos, zöld héjon belül álló, elől rácsos vaskályha kandallóhoz hasonlított. Az újságok mindenesetre az Ingatlankezelő Vállalat „legjobb szakemberei" által „példás pontossággal" végzett „színvonalas" fölújításról adtak hírt. Az egykori luxuslakások jó néhány más részlete is már csak emlékekben él: a táncterem méretű szobák mennyezetdíszei, az aranyozott mélyítésekkel díszített ajtók, a tapétaajtók, az egykor újdonságnak számító, gázégésű hengerkályhák és a liliomos mintázatú, színezett mosdókagylók a fürdőszobákban.
1987-92 között a homlokzatok ismét új ruhát kaptak, s a földszintet bankfiók foglalta el; a megálmodott szecessziós kávéház létrehozásához nem voltak meg a kellő föltételek. A bank - dícséretre méltóan átvéve és továbbvíve az épület nyelvezetét - gazdag szecessziós enteriőrt teremtett.
A főbejárat mellett ma emléktábla méltatja a palota tervezőjét, az európai mércével is kimagasló tehetségű és pazar életművű Magyar Edét.



Két utcára néző, kicsi udvarát majd négy oldalról körülfogó, kétemeletes palota, az udvarba benyúló lépcsőházzal. Az épület alatt pince, a földszint udvari részén házmesterlakás, mosókonyha mángorlóval. Az utcák felől eredetileg nyolc boltot alakítottak ki. (Ez ma is megoldható lenne, különösképp, ha a boltok jellege a képtár hangulatához és szerepéhez illeszkedne.) Az emeleti lakások elsősorban a Reök-család igényeit tükrözték. „A megbízó, fiúgyermekei részére szintenként egy-egy garzon-lakás, leánygyermekei számára szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte." (B. T.) A háztulajdonos tizenkét szobás lakrészén túl három bérlő számára készült egy hat-, egy hét- s egy nyolcszobás lakás.
Az utcai homlokzatokat csak az emeletek magasságában tagolják orommezővel koronázott rizalitok, valamint zárt és nyitott erkélyek, némelyik fölött előtetővel. Hangsúlyos a sarokrész hordó formájú, virágfejezetes oszlopaiból kiszökkenő körerkély. Tengelyképlete: 4+3+12.





A nyílászárók megformálásának érdekessége, hogy a földszintiek - szimmetriájukat mindvégig megőrizve - a legszabadabban ívelők és sokfélék; az első emeletiek diszkrét púpos ívűek és csak lesarkítottak; a második emeletiek végképp szabályos félkörívesek.
„A szecessziós stílusú épületek túlnyomó többségén a díszítés a homlokzat síkszerűségét hangsúlyozza, azt szövetszerűen borítja, és a felületről lefejthetőnek tűnik. A Reök-palotánál mást látunk. Itt a homlokzat tagolását, térbeli díszítményeit az épület szerkezetével összenőttnek és elválaszthatatlannak érezzük." (B. T.)
„Szobrászati megoldásokról: Alapvető a falsíkok hullámos kialakítása. Az egész homlokzat - mintegy dombormű - a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével [...] a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődik össze [...]

Jellemző motívumok:
a) homok-, ill. vízfelszín hullámaiként gyűrött falfelületek
b) stilizált akanthus levélkartusok az erkélyek alatt és egyéb helyeken
c) kinyílott liliom és levélzetei a földszinti sarok oszlopfőkön és fent egyéb helyeken, a levélzet leheletszerű beolvadásával a homlokzati síkokba
d) a homlokzati nyílászárók vonalvezetései is a stílusnak megfelelően hullámosak, magukkal a nyílások formáival együtt
e) a falfestményeknek és egyes erkélyteraszoknak a csapadéktól való megvédése érdekében a főpárkányzatot pótló hullámos előtetőzetek készültek gazdag bádogos és lakatos ornamentikákkal
f) a tetőzet tervszerűen leegyszerűsített szerkezettel készült annak érdekében, hogy a gazdag plasztikájú homlokzat hatásfokát semmi se zavarja.

Színezések: A teljes homlokzat egy színben tartva erősebb csontszín volt, de nem annyira, hogy a nagy árnyékok zavarják. A liliom nyílt virágja leheletszerűen kékes volt, a porzói valódi arany bogyókkal. A liliom levélzet leheletszerű halványzöldes volt, de csak itt-ott diszkréten, beleolvadva a csontszínű falhullámokba úgy, hogy ne rikítson.
A kirakatok famunkája dióbarna volt, diófa flóderozással, lakkozással [...]
A főpárkányt helyettesítő hullámos vonalú szegély homloklapja horganybádog natúr színben, alsó lapja olajfestékkel és kőpor keverékkel fröcskölt ún. mennyezet. Az összes lakatosmunka pasztelkék színben tartott volt, itt is a liliom porzói bronz (arany) színben voltak tartva." (Takács János)
„Reök Ivánnak, mint vízen járó kultúrmérnöknek igen tetszettek a homlokzat felső mezőiben megjelent vízitündér képek mint művészi alkotások; a Reök család konzervatívabb nevelésű hölgy tagjai azonban végül is lekapartatták a gyönyörű falfestményeket az akkori szegedi képzőművészek megbotránkozása mellett. A siváran maradt falmezőkre kerültek a ma is látható sávos enyhe faltagolások, finom, enyhe árnyalatú, világos színekkel." (T. J.) Képtárhoz méltó nagy kihívás lehet a későbbiekben e pompás falfestmények rekonstruálása.
A homlokzat plaszticitása finomabb eszközökkel benyomul a kapualjba és a lépcsőházba is, kiegészülve a pazar vasmunkákkal. Az udvari homlokzat szerényen, mindössze vízszintes nútozással, valamint a szépen ívelő ablakok formáival és osztásával díszített.
„Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ez az épület, kora legdivatosabb stílusában, a stílus forrásvidékétől ennyire távol, egy vidéki városban egyáltalán felépülhetett." (B. T.)

FORRÁS: SZL ÉT 22 757/906., 40 690/907., 27 679/930., 36 609/930., 66 993/941.

IRODALOM: Takács János Szeged, Bakonyi Tibor Művészet 1975. dec. 24-25., Bakonyi Tibor 1980. 150-151., Tipity János 1980. 80., 87., 134., 135., 155., 156., Rév Ilona 1983. 154., Péter László 1986a. 103., Bakonyi Tibor 1989. 10-13., Nagy Zoltán 1991a. 197., Iván Monika 1989a.

Ozsváthné Csegezi Monika
írása nyomán
dr Szabó László


 

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Globalizációs végjáték

Tóth Béla

Harmatszedés égi mezőkön

Kecske ételek

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Tóth Béla: In prigione

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

A leves hazudik

Bogár László : Örvényben

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Gabonakonyha

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál