www.ujszeged.hu
2024. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

„Járgányváltó” a Gyevi temető helyén?

2011-09-01

"Járgányváltó" a Gyevi temető helyén?

A felszámolt és lerombolt Gyevi temetőről szóló legutóbbi írásunkra reagált Szabó László egykori önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke - aki szívén viseli a város egyik legrégebbi sírkertjének sorsát. Azzal a javaslattal állt elő, hogy a kb. 30 000 négyzetméternyi területet, ha másként nem megy, vásárolja vissza a város jelenlegi tulajdonosától, és létesítsen a helyén kegyeleti kertet, majd egy P+R, azaz park and ride ("parkolj és nyergelj") rendszert, azaz állítsuk le személygépkocsinkat és váltsunk tömegközlekedésre vagy kerékpárra!

A felszámolt Gyevi temető helyén lehetett volna park vagy parkoló, vagy e kettő együtt, de ahhoz önkormányzati tulajdonba kellet volna venni, kivásárlással. Kellő pénz és szándék híján azonban az ingatlan nem városi, hanem befektetői magántulajdonba került, ecseteli a jelenlegi helyzetet Szabó úr. A tulajdonos a terület nagy részén (kb. 90 %-án) lakóparkot szándékozik építeni, de szem előtt tartja és támogatja egy emlékhely kialakításának tervét is.

„A terv egy nem pusztán régiónknak, de az egész országnak is példát mutató igényességű kegyeleti emlékkert kialakítása. Tevékenységünkkel - javarészben társadalmi munkánkkal - azt is bizonyítani szeretnénk, hogy ez nem kizárólag pénz kérdése" - állítja az elkötelezett városvédő.

Kegyeleti Kert

Nem mindegy azonban, milyen formában őrizzük meg a hajdan ezrek nyughelyét adó Gyevi temető emlékét. A kialakítandó Kegyeleti Kert helye az egykori temetőőri épület melletti északi szögletben látszik legalkalmasabbnak, az öreg temetőrészben, az I-es parcella helyén. Így látható és könnyen megközelíthető lesz az emlékhely a Gyevi út - a mai József Attila sugárút - felől. A legillőbb és leglátványosabb tisztelgésnek egy 2-3 m magas kegyeleti halom tűnik, az emlékkövekből kialakított kő mellvéddel és körülötte dús zöld - talán örökzöld - felülettel.

„Őseink emlékéhez méltóan - politikai civódásoktól mentesen - valós városi összefogással lenne illő a Kegyelet Kertjét (parkját) kialakítani. Remélhetőleg - mint sok bába közt a gyermek - politikai, befektetői és egyéb érdekek útvesztőin nem vész el a lehetőség egy „európaian" hazai, és hagyományőrzően szögedi, tehát őseinkhez méltó Kegyeleti Kert kialakítására" - vélekedik Szabó úr.

A terület korábbi tulajdonosával, az OTP Ingatlan Rt.-vel folytatott tárgyalások során az ex képviselőnek sikerült 30 millió Ft-ot kialkudnia a Gyevi Kegyeleti Kert kialakítására. A pénz meg is érkezett Szeged Város pénztárába, majd azzal a lendülettel el is tűnt...

Elvész a pénz „Korruptisztánban"?

„Természetesen - mint ez „Korruptisztánban" már csak bevett szokás - a pénz eltűnik! Még akkor is, ha címkézve érkezik..." - kommentálja honlapján az eseményeket a városvédő.

Két és fél esztendeig pihentették a „városvesztő elvtársak régi vágású, jó bürokrataként" a Szegedi Temetők értékeinek megmentésére és megőrzésére tett átfogó javaslatát, képviselői indítványát is. Makacs kitartással Szabó úr rendületlenül harcol tovább, s immár csak abban reménykedik, hogy az új városvezetésnek esetleg jobb füle lesz, hogy meghallja a több neves szakértő által is támogatott javaslatot, és felkarolja az ügyet.

A nyughatatlan városvédő akkortájt egy másik képviselői indítványt is benyújtott, nevezetesen a P+R (azaz forgalomterhelés-mentesítő, ill. „járgányváltó") rendszer kiépítését sürgette.

A 2007-ben megtartott Európai Autómentes Nap alkalmából indítványozta egy kerékpárbarát - és az európai fejlődés irányainak is megfelelő - hosszú távú közlekedésfejlesztési terv kidolgozását. Szeged városának a szebb időkben példamutató megyeszékhelynek, egyetemi városnak és régióközpontnak a környezettudatos közlekedés terén is példaadó mintával kellene elöl járnia. Ehhez képest az Európai Unió hasonló méretű városainak még csak a nyomában sem kullogunk, ostorozta képviselőtársait Szabó úr. Szegednek nincsen átfogó, de különösen nincs hosszú távú P+R fejlesztési terve sem. Kiváló mintát adhat erre Cambridge testvérvárosunk (5 helyen P+R), melynek közlekedése polgárbarát, így a gépjárművek helyett a sétatereket, gyalogos és kerékpáros forgalmat részesíti előnyben. A politikus szerint
alapvető megoldandó feladatunk a szegedi járgányváltó (P+R parkoló) rendszer tervezése és kialakítása. A P+R lényege, hogy állítsuk le személygépkocsinkat, és váltsunk tömegközlekedésre vagy kerékpárra! Jelenti ez azt, hogy ingyenes (és többnyire őrzött) külvárosi parkolókhoz olcsó rendszeres busz-, vagy troli-, villamosjáratok, kerékpártározók vagy kerékpárkölcsönzők és igényesebb városok esetében tiszta, fedett várók sorjáznak. Minden kulturált város, mondhatni minden nagyobbacska európai város jól megtervezett, alaposan átgondolt és igényesen kialakított P+R rendszerrel rendelkezik!

Még P+R-terv sincs!


Egy város tervezésében a P+R elhelyezése ma a legtermészetesebb dolog. „Szeged város jelen balvezetése még a tervezésig sem jutott, jelen pillanatban még tervekkel sem rendelkezünk!!! De bizony még kijelölt, vagy kijelölhető területekből sem igen válogathatunk. Ha voltak is erre alkalmas területek, azt a városvezetés az elmúlt években meg sem kísérelte megszerezni, de az is előfordult, hogy városi tulajdonból - tiltakozásom ellenére - magánkézre juttatta" - olvasható Szabó úr képviselői indítványában. Vajon mi változott azóta?

A politikus szerint a szegedi P+R kialakítására még (beépítetlenségük révén) alkalmas lehet néhány terület: a Budapesti út mentén az átgondolatlanul kialakított bevásárlóközpont-rengeteg tőszomszédságában lehetne a legnagyobb lehetőséggel kialakítani a járgányváltót.

A Szabadkai út mentén a körtöltésen belül még több terület is alkalmas lehet, az északi országutunk, a Vásárhely, Békéscsaba és Debrecen forgalmát bevezető út mentén pedig a Gyevi temető barbár módon letarolt területe kínálkozik fekvése szerint a legalkalmasabbnak.
(A „Gyevi Járgányváltó" megvalósításával egyidőben a város végre törlesztheti egy régi adósságát, a „Gyevi Kegyeleti Kert" kialakítását a politikus közbenjárása nyomán átutalt 30 millió Ft-ból.)

Ha a Kegyeleti Kertbe szánt kövek azóta is szétlopogatott maradékából már végre megvan a Gyevi Kegyeleti Domb, utána jöhet bármi más! De legkevésbé egy irodaház, állítja Szabó! A belváros forgalma és parkológondja mára már elviselhetetlen! (Ezt csak tetézi az eszetlen útfölbontások rengetege.) Ahogyan már korábban többször is indítványozta: a járgányváltók (P+R) rendszerét ki kell alakítani Szegeden, de legelőbb is tervez(tet)ni kell(ene)! Mielőtt a parttalan ingatlanpanamákban elvesznek az arra alkalmas területek, legalább ki kell jelölni e célra a még meglévőket.

Cambridge is biztos besegítene

A volt képviselő akár közvetítést is vállalna, hogy fölkérje testvérvárosunkat, Cambridge előjáróit, hogy (széles körű tapasztalataikkal) legyenek a segítségünkre a tervezésben!
„Az angolok még ma is adakoznak a rászorulóknak, így akár testvérvárosi szeretetből is megtervez(het)ik. Kár is lenne minden hájjal megkent honi kóklereknek („szocimboráknak") 10 milliókat (meg még többet) kifizetni! (A semmire. Mint már annyiszor...)" - állítja a városvédő.

Az P + R rendszer fedett váróval és tájékoztató központtal rendelkezne, valamint sok árnyas, ligetes fával a már meglévő, de szegediesítendő játszótérrel. Szabó úr elképzelése szerint bőgős bárkaorr jelölhetné a váró és információs központ ormát. Az itt várakozók, vagy megpihenők Szegedhez (Európához) méltó játszótéren frissülhetnek fel gyermekeikkel, a helybeli hajósgazdákat idéző hajóelemek, a halászokat idéző hálóidomok vagy a volt temetőben nyugvó muzsikusokat idéző hangszerelemek múltba révedő hangulatában. „Ma a várost forgalommentesítő külső parkolórendszerek (tervezésének és kijelölésének) ideje jött el! (Nem pedig a magánbefektetők ad-hoc parkolóházaié...) A szögedi („mög a gyüttmönt") városatyáknak is föl köllene nőni már a föladathoz!" - fejezte be Szabó László.

"4. Kaczor hozzászólt ekkor: 2011. szeptember 1., csütörtök, 10:20 Válaszolok A moralitás teljes csődje ami a Gyevi temető kapcsán történik.
Nemcsak a kapzsi haszonlesés, ami letiporta a temetőt, hanem az a teljes érdektelenség és közöny ami azóta is kíséri a történéseket.
Jobb, - és baloldalról egyaránt!!!
Úgy tudom a kiharcolt 30 millió a kegyeleti kert létrehozására nem lehetőség, hanem a kötelezettség melyet anno a Közgyűlés ( Szeged Város legfelsőbb közjogi szerve ! ) állapított meg.
Nem meglepő hogy Botka és Hivatala nem tartott égetően szükségesnek a határozat végrehajtását, de az elképesztő, hogy a közel egy éve hatalmon lévő Polgári Oldal sem tartja ezt fontosnak.
Van elég átvilágító bizottság, tanácsnok aki ezt feladatának érezhetné ....
Vagy ezt is Kohárinak kell felvállania?"

Forrás: Szegedma

 

 

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A hű folyó

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Mangalica

Szeged (magyar)

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Mr. Trianon

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Harmatszedés égi mezőkön

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Péter László: A város cselédje

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Dankó Pista

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Szárnyas ételek

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bogár László: Ideg-rendszer váltás