www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 19.-e - Ivó, Iván neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Pünkösd vasárnap


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

A Dóm téren szobrot Horthynak?

2007-02-10

A Dóm téren szobrot Horthynak?

Civil szervezetek és magánszemélyek Horthy Miklós szobrának felállítását kezdeményezik a szegedi nemzeti panteonban, a Dóm téren.

Haág Zalán, a KDNP önkormányzati képviselője elmondta, a civil kezdeményezést magánszemélyként ő és a szegedi közgyűlés fideszes tagja, Szabó László is támogatja. Az "ötletgazda", Kiss István biológusprofesszor azt mondta: Horthy megérdemel egy szobrot a nemzeti panteonban, mert a világháború, a forradalmak és Trianon utáni válságból viszonylagos demokráciát teremtve kivezette az országot. Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművészt kérték fel az alkotás elkészítésére.

Forrás: Webradio

 

A magyar szürkemarha

Balázs Imre: Béketelep története

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Kilófaló sütemények

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tömörkény István: Hétről hétre

Péter László: Néprajz, népműveltség

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Kenyér és Bor

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Lakomakönyv

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bogár László - Magyarország és a globalizáció