www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 06.-a - Brúnó, Renáta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Aradi Vértanúk (1849.) (1849)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Természeti örökség

Az egészséges fákat is kivágják, ugye?!

Hulljon a forgácsa…

Furcsa, a halandók szerint sokszor teljesen érthetetlen logika mentén dolgoznak a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartással megbízott munkatársai. Joggal háborodnak föl a szegediek, amikor látják, hogy városszerte vagdossák ki, az öreg, egészséges fákat olyan helyekről is, ahol azt semmi sem indokolja. Legutóbb éppen hétfőn nyiszáltak ki ötöt a Roosevelt téri Halászcsárda elől. Napokig telefonon hiába kerestük az illetékeseket az ügyben, nem válaszoltak…

Furcsa, a halandók szerint sokszor teljesen érthetetlen logika mentén dolgoznak a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartással megbízott munkatársai.

E sorok írója immár 15 éve hadakozik velük, mert egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni, hogy a ház előtt álló 4 óriási, legalább 60-70 éves hársfa - azóta az egyik korhadt törzsűt már szerencsére hosszú könyörgés és rengeteg utánajárás eredményeként kivágták - alig 1,5 méterre található az épület falától, ágai ránőnek a tetőre, vihar esetén félő, hogy összetörik a cserepeket, kárt tesznek a tetőszerkezetben. Ágai belógnak a kéménybe, gyökerei pedig megemelik a járdát, rongálják és nedvesítik a falat, meg a szomszéd pincéjének a falát feszegetik.

Szinte 2-3 évente mennek az újabbnál újabb panaszlevelek, a bizottság kijön, helyszínel, és megállapítja, minden a legnagyobb rendben van, egészséges fát nem lehet kivágni, mert „nekik ugranak a környezetvédők”. Nem egyszer a területi képviselő közbenjárására sikerült csak elérni, hogy legalább nyessék meg az óriásira nőtt, száraz, emberre, járműre, épületre egyaránt veszélyt jelentő karvastagságú ágakat. Megszoktuk már, hogy minden alkalommal úgy kell kiveszekedni, szinte kiharcolni, ha már nem hajlandók kivenni az öreg fákat, legalább nyessék meg őket.

Ezek után azt hiszem, joggal háborodik fel az ember, amikor látja, hogy ezzel párhuzamosan városszerte vagdossák ki az öreg, egészséges fákat olyan helyekről is, ahol azt semmi sem indokolja. Legutóbb éppen hétfőn nyiszáltak ki ötöt a Roosevelt téri Halászcsárda elől. Napokig telefonon hiába kerestük az illetékeseket az ügyben, nem válaszoltak. Az egyik divízió-helyettes éppen betegszabadságon volt, főnöke pedig - egyedül ők ketten nyilatkozhatnak - értekezletről értekezletre rohant, és még este 6-kor sem volt elérhető.

A halászcsárda tulajdonosától így is megtudtuk, hogy az ötből két fa valóban korhadt volt, tavaly rádőlt egy elszáradt ág a teraszra, s majdnem balesetet okozott az ott békésen kvaterkázó vendégek között. A másik fának is leszakadt egy vastag ága, amikor kivágták, látszott is, hogy teljesen beteg, korhadt volt a belseje. A többi három fa azonban állítólag egészséges volt, ezeket akkor miért kellett kivágni? A régiek helyébe nyilván új, gyorsan növő facsemetéket telepítenek majd, miután a földben maradt tuskókat is eltávolítják. Ez így is van rendjén, de az egységes, fiatal csemetékből álló fasor esztétikai látványa vezérelte csupán a szakembereket, mikor az egészséges fákat is halálra ítélték? Ki, milyen kritériumok alapján dönti el a kht.-nál, hogy ezt az egészséges fát márpedig kiveszik, amaz pedig a lakók bosszúsága ellenére is a helyén maradhat?

Ha valaki mégis kézbe óhajtja venni az ügyet, és magánakcióban kivágja a lakóházát veszélyeztető faóriást, rosszul teszi. Hiába ültet helyette másikat, kegyetlenül megbüntetik. Akkor hogy is van ez?!

forrás: www.szegedma.hu

 

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: József Attila Szegeden

Globalizációs végjáték

Varga András: A régi Szeged

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Mária román királynő párizsi követsége

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Kenyér és Bor

A hű folyó

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Cukor Blues

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

A magyar szürkemarha

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje