www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-09 - Oláhország születése napján

Oláhország születése napján

Ígéret (május) hava 9.-én…

1877-ben e napon kiáltották ki Oláhország (udvariaskodóbban Rómánia azaz Rumunya) függetlenségét, vagyis elszakadását az Oszmán Birodalomtól… FESTETICS IMRE, az első genetikus is Bukarest fölszabadításában sebesült meg… Lehet, hogy nem kellett volna ennyire igyekeznie…

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület… Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… de talán még úgy sem ! Most éppen kisorosz (ukrán) küzd ott a nagyorosszal a birtoklásért…

Már az 1859-es terület is túlzás volt, de azután kanyarintottak még bolgártól, tatártól, töröktől, nogajtól, sőt még majd magyartól is… Bőven…
a II. Világháborúban köpönyegforgatón előbb az orosztól, majd árulással pálfordulva, a szovjetek oldalán a magyartól raboltak megint tetemes területeket…

Ajánlott olvasmány :

Természetesen Oláhország is áhítozik Ukrajna Trianonjára, hiszen hasítana magának Rumunya is egy jó karéjt. No de legyünk végre engedékenyek !
Jó magyarmód megértőek, ezúttal magyarosan megbocsátón oláh-érzékenyek…
Ne vessük el ezt lehetőséget ! Jár(hat) Oláhországnak is egy kis darab az összelopkodott Ukrajnából ! No persze csak akkor, ha az oláhoktól az ellopott Erdély is végre visszatér ! Magyar Ország kebelére… ahogyan az illik… ahogyan azt minden magyar követelve várja már a 12 pont óta : Unió Erdéllyel !!!

Éljen és gazdagodjék Oláhország !
A bandita-állam, Ukrajna halványodó emlékezetére !!!

De… Lássunk csak kicsit a veséjébe e nagyra nőtt keleti szomszédunknak is !
Hogyan is hódítottak területeket az oláhok a magyaroktól ?!

Például népirtással :

1849 Ígéret (május) hava 10.-én Avram Iancu oláj (történelemhamisítóan „román”) hordái népirtást rendeztek Abrudbánya magyar lakossága körében.
Ez az Abrudi Holokauszt is Igazságért kiált !

A tömeggyilkosnak Olájország (Rumunya) szerte szobrai állnak, és az Abrudi Holokausztért oláj népirtók utódai még máig sem fizettek !!!
De nem kértek még bocsánatot sem !!! A méltó, teljes körű kárpótlást pedig még csak nem is tervezik… Furcsa ez egy ilyen érzékeny Európában…
Pedig itt lenne az ideje ! Vannak remek, örökkön emlegetett minták erre a világtörténelemben…

No de van ennél pajzánabb fejezet is Rumunya összekurválkodásában…
Ezt ajánljuk minden Gondolkodó Magyarnak az alábbi olvasmányban :

Mária román király-nő párizsi követsége

„A királynő látogatása, az ügy érdekében, kiemelt jelentőségű volt. […] Ez a rendkívüli nő több száz diplomata és egy hadtest munkáját végezte el.
Ő napjaink legragyogóbb történelmi alakja marad.” 
(Alexandru Vaida-Voevod, 1919. április 10.)

Akad tehát a keleti szomszédságunkban büntetlen népirtó, zord agresszor, de még kurvaország is, amely e történelemformáló cédaságára még büszke is …

Minden magyarnak Alapolvamány :

Oláhország születése napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Péter László: Szegedi tudósítások

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Dankó Pista

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Lakomakönyv

Írások a Nagyárvízról

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Manipulált mértéktelenség

Kilófaló lakomák

Lengyel András: A „másik” Móra

Magyarország felszámolása

Péter László: Radnóti Miklós

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Szeged (magyar)

Az élő Árpádok