www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-09-25 - Markó Károly szülinapján

Markó Károly szülinapján

Ezen a napon...
1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. († 1860)

Markó Károly : Önarckép

A Fölvidék egyik szellemi központjában, Lőcsén született, így sok képét ma ott csodálhatjuk meg az azóta megszállt területeinken.

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is.
1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon.
Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét, amely a magyar tájképfestészet legelső darabja lett. 

Idilli képei között (itthon) talán a legismertebb épp e Visegrád tájképe :

Markó Károly : Visegrád (1826–30)

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le.
Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére.

Közismert (későbbi) hazai témája a Magyar Alföld gémeskúttal …

Markó Károly : A puszta szivárvánnyal (1853)

Az Ő Emlékét őrzi Budapesten a Markó utca is…

… amely sajnos inkább a fegyházával itta be magát a köztudatba… nem annyira az első magyar tájképfestő nemes emlékezetével…

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…

Markó Károly szülinapján < Nyisson ide !

Akit meg inkább a távoli rokonaink érdekelnek, hát...

Hunzahon szabadsága várat magára…

HUNZAHON SZABADSÁGA VÁRAT MAGÁRA…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Helyünk és sorsunk Európában

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Ehető virágok

Lengyel András: A „másik” Móra

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Mé piros a gólya csőre?

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

A magyar szürkemarha

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Péter László: A város cselédje

Az élő Árpádok

Dankó Pista