www.ujszeged.hu
2025. Szelek hava (Április) 24.-e - Baján, Becse, Boján, Bojta, Bojtorján, Csaba, Csobád, Egon, Gyöngyvirág, Györe, György, Györgyi(ke), Györk, Györke, Hunor, Hümér, Kardos, Kászon, Nefelejcs, Sába, Sebő, Simon, Vajta, Vata neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A vurstli

    A nagyobb közönség számára hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban rendezett táncmulatságok, és az Újszegeden fölállított vurstli. Helye a ligetnek a Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt, melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború, majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok, öregek, gyerekek, leányok, legények ott szórakoztak nap mint nap. Egész nap forgott a körhinta a tisztáson. Volt aréna bűvészmutatványokkal, voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva alatt.
    Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban nem került sor a háború miatt.
    A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez utóbbi rendkívüli nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben nyugalmat keresők. A későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét. Az állatvédők is tiltakoztak, mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat. A harmincas években több terv volt vurstli létesítésére, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették, voltak, akik elvetették a létesítését. A második világháborús években megszűnt iránta az érdeklődés. 1945. után a munka ünnepeként számon tartott május 1-jék emlékeztettek ezekre az időkre.

 

Bogár László : Örvényben

Bogár László : Bokros újratöltve

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Mr. Trianon

Kecske ételek

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Tömörkény István: Hétről hétre

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

A tudás még nem bölcsesség

Írások a Nagyárvízról

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.