www.ujszeged.hu
2023. Kikelet hava (Március) 24.-e - Gábor, Karina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A vurstli

    A nagyobb közönség számára hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban rendezett táncmulatságok, és az Újszegeden fölállított vurstli. Helye a ligetnek a Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt, melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború, majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok, öregek, gyerekek, leányok, legények ott szórakoztak nap mint nap. Egész nap forgott a körhinta a tisztáson. Volt aréna bűvészmutatványokkal, voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva alatt.
    Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban nem került sor a háború miatt.
    A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez utóbbi rendkívüli nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben nyugalmat keresők. A későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét. Az állatvédők is tiltakoztak, mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat. A harmincas években több terv volt vurstli létesítésére, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették, voltak, akik elvetették a létesítését. A második világháborús években megszűnt iránta az érdeklődés. 1945. után a munka ünnepeként számon tartott május 1-jék emlékeztettek ezekre az időkre.

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Ehető virágok

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Szárnyas ételek

Mária román királynő párizsi követsége

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Kilófaló lakomák

Magyarország felszámolása

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László - Hálózatok világuralma

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Halételek

Tóth Béla