www.ujszeged.hu
2022. Álom hava (December) 06.-a - Gyopár, Gyopárka, Miklós, Csinszka neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Mikulás


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A vurstli

    A nagyobb közönség számára hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban rendezett táncmulatságok, és az Újszegeden fölállított vurstli. Helye a ligetnek a Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt, melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború, majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok, öregek, gyerekek, leányok, legények ott szórakoztak nap mint nap. Egész nap forgott a körhinta a tisztáson. Volt aréna bűvészmutatványokkal, voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva alatt.
    Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban nem került sor a háború miatt.
    A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez utóbbi rendkívüli nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben nyugalmat keresők. A későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét. Az állatvédők is tiltakoztak, mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat. A harmincas években több terv volt vurstli létesítésére, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették, voltak, akik elvetették a létesítését. A második világháborús években megszűnt iránta az érdeklődés. 1945. után a munka ünnepeként számon tartott május 1-jék emlékeztettek ezekre az időkre.

 

Lakomakönyv

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Péter László: 14 írás József Attiláról

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

A tudás még nem bölcsesség

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Tápai Antal : Életutam

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Mé piros a gólya csőre?

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Helyünk és sorsunk Európában

Tömörkény István: Hétről hétre

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában