Hírlevél

A nagyobb közönség számára hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban rendezett táncmulatságok, és az Újszegeden fölállított vurstli. Helye a ligetnek a Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt, melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború, majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok, öregek, gyerekek, leányok, legények ott szórakoztak nap mint nap. Egész nap forgott a körhinta a tisztáson. Volt aréna bűvészmutatványokkal, voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva alatt.
Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban nem került sor a háború miatt.
A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez utóbbi rendkívüli nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben nyugalmat keresők. A későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét. Az állatvédők is tiltakoztak, mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat. A harmincas években több terv volt vurstli létesítésére, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették, voltak, akik elvetették a létesítését. A második világháborús években megszűnt iránta az érdeklődés. 1945. után a munka ünnepeként számon tartott május 1-jék emlékeztettek ezekre az időkre.