Hírlevél

Ősi hagyomány országszerte utak mentén a "körösztállítás". Szeged város külterületén, a tanyavilágban sok kereszt található. Leginkább oltalmazó célzatúak, vagy hálából állítódtak. A keresztek sokszor a tájékozódást is szolgálják. Általában kőből építették, erős kerítéssel vették körül, hogy ne dörgölödzön hozzá az állat, s a sötét éjszakán ne menjen neki kerékaggyal az arra haladó kocsi.
Régebbi időkben fából állították a kereszteket. Azonban ha elkorhadt az alja és kidőlt, csúnya volt, ahogy az út szélén hevert, esetleg félrebillentve állt.
Állítottak keresztet templomok tornyainak csúcsára és emlékművekre is. Újszegeden 1823-ból van tudomásunk útszéli keresztről. Bentze József örökítette meg vízfestményen.
E kereszt minden valószínűség szerint 1849. február 11-én pusztult el. Újszegeden álltak a szerbek, kik tüzeltek a város felé a keresztet fedezéknek használva. E mögött olyan puskások húzódtak meg, hogy minden lövésük talált. Ezek megsemmisítésére tüzeltek, és lőtték szét a városból a kőkeresztet.
Később e valószínűleg szétlőtt keresztet kívánták pótolni akkor, amikor 1859-ben a Szegedi Híradó hírül adta: "Nagy embertömeg a hídon Újszeged felé. Egy újonnan fölállított keresztet szenteltek, melyen sokan vettek részt az ottani hívek közül. A rekonstrukció ezt a keresztet 1881-ben eltávolította az újszegedi híd közeléből, mert a partbelebbezési munkálatoknak útjában állt. Új helyet kellett neki keresni. Pillich Kálmán indítványozta évekkel később (1886) a lebontott kőkereszt fölállítását.
A 20. század első felében készült képeslapokon látható a kereszt a hídföljáró és a Vakok Intézete között. Csatornázási munkálatok folytán megint útban volt a kereszt, s ezért bevitték a templomba. A plébános a temetőben kívánta fölállítani. Közben az emberek elejtették, eltört és betemették az elfalazott helyiség padlója alatti üregbe.
1900. augusztusában Kovács Mihályné szegedi gazdag polgárasszony az Erzsébet ligeti rózsaligetbe kívánt díszes keresztet állíttatni: kovácsolt vasból, a vallásos érzület ápolására. Néhány hónap múlva a kereszt elhelyezésére kiküldött bizottság azt jelentette a tanácsnak, hogy a tervezett helyre nem helyezhető, mert ott igen közel esne a már meglévő kereszthez. A tanács megbízta a bizottságot, a keresztnek keressen megfelelő helyet. A kereszt fölállításáról nincs tudomásunk.
1904. júliusában az 1879-es árvíz 25. évfordulóján a törvényhatóság határozatot hozott, keresztet állít az újszegedi temetőben, hol az árvíz halottai közös sírban nyugszanak.
A városi mérnökség elkészítette a kereszt terveit. Két évig nem történt semmi, majd Varga Ferenc belvárosi apátplébános 1906-ban ismét fölelevenítette a gondolatot.
Horváth Mihály újszegedi lakos, törvényhatósági bizottsági tag értekezletet tartott az Újszegedi Népkör helyiségében. Tizennégy pontos elképzelés született a temető rendezésére, melynek végrehajtására megalakult az Újszegedi Római Katolikus Temetőbizottság. Élén Paulovits Márton városi számtiszt állt. A kegyelet érzését ápoló újszegedi temetőbizottság a Hági-sörcsarnok kistermében ülést tartott. Tárgya volt az 1879-es árvízkatasztrófa halottainak közös sírjára obeliszk emelése. Gúla alakú emlékművet terveztek, mintegy egy méter magas terméskő talapzatra, melyet a Fischer János és fia cég készített el. Gondozását az újszegedi temetőbizottság vállalta.
Az újszegedi temetőben 1906. szeptember 23-án szentelték föl az obeliszket ünnepség keretében. A Szent Dömötör templomban gyászmise volt, utána több száz fő, templomi és egyesületi zászlók alatt haladt Újszegedre. A Csanádi utcában - hol már állt egy kőkereszt - ott csatlakozott az újszegedi közönség a fölvonuló, Szegedről jövő menethez. A menet élén Potyondy Miklós központi lovas rendőrbiztos lovagolt díszruhás lovasrendőrökkel. A hosszú sor végén kocsikon a városi hatóság emberei vonultak.
A három méter magas - tetején kereszttel ellátott - obeliszket Jászai Géza rókusi apátplébános szentelte föl. A mészkőoszlop fölső harmadában keresztet ábrázoló domborítás van. Alsó részén fölirat olvasható:

Vészben haltatok el. Szeged él! Emlékteket őrzi.
Isteni áldásért hamvaitokra könyörg!
1879. március 12.

1909. május 20-án az újonnan fölépült újszegedi templom keresztföltételi ünnepére készültek a hívők. A templom toronykeresztjét illesztették be a torony gömbjébe, és szentelték föl. A keresztgömbbe okiratot helyeztek el: építésének történetét, a város és egyház vezetőinek a nevét. Belehelyezték a forgalomban lévő ércpénzek egy-egy példányát. A pallérok és a munkások jutalmat kaptak. A fölavatón óriási közönség jelent meg. Képviselték magukat a város vezetői, az újszegedi templomegyesület elnöksége, választmánya és tagjai. A virágkoszorúkkal átfont, tömör vaskeresztet Jászai Géza apátplébános szentelte föl. Ezután csigán fölhúzták a torony tetejére, és a gömbbe illesztették. Kíváncsiak ezre nézte végig a magasban dolgozó, s az ingatag létrákon fölfelé kúszó embereket. A kereszt beillesztése után a munkavezetők a torony hegyében áldomást ittak, s minden fölköszöntő után lehajítottak egy poharat, mely csörömpölve hullt szét a téglákon. 1986. augusztus 19-én este 7 órakor nagy vihar söpört végig a városon. A templom cserepeit föltépte, a toronykeresztet délkelet irányban 20 fokba megdöntötte. Egy budapesti GMK megállapította, hogy a gerendázat elkorhadt, ezért dőlt meg a kereszt. KATÓ daruval hozták le a keresztet, mely 3 méter hosszú, kb. 1,5 q súlyú volt. A gerendák rendbe hozása után 1987. május 8-án a keresztet helyére rakták.
1930. június 9-én Pünkösd hétfőn kettős ünnepre gyűltek a József főherceg telepiek Újszegeden. 50 éve csatolták Újszegedet Szegedhez, és fölavatták a József főherceg telepet. A Rokkant, Hoffmann, Gazdasági, Bobolits telepeket és a Marostőt 1928. július óta József főherceg telep néven emlegették, avatására csak mos került sor. Ehhez az eseményhez kapcsolódott a kőkereszt és a telepi olvasókör zászlójának fölszentelése, és a szögek beverése. A zászlóanya Moldovány Lajosné, az újszegedi gyógyszerész felesége volt.
Szegedre érkezett ez alkalomból József főherceg, ki találkozott a hadviseltekkel és a hadirokkantakkal. A telepen Kecskés István rokkant százados üdvözölte. Este a jubileumot a Vigadóban 250 terítékes banketten ünnepelték meg. Megjelent József főherceg és Somogyi Szilveszter is. A kőkereszt ma is áll a Főfasor 101. számú ház (kápolna) előtt.
Nem az eredeti helyén áll, útszélesítés miatt 1965. szeptember 14-én beljebb helyezték. Egy méteres kőtalapzaton két méteres kőkereszt, rajta kb. 80 centiméteres kőcorpus. Díszes kovácsolt vaskerítés veszi körül, melynek négy oldalát kovácsoltvas lámpák díszítik. A talapzat márvány tábláján fölirat van:

EMELTETTE
AZ ÚJSZEGEDI EGYHÁZKÖZSÉG.
CSANÁD EGYHÁZMEGYE
900 ÉVES FENNÁLLÁSA ÉS
JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG TELEP
MEGÁLDÁSA ALKALMÁBÓL.
ISTEN DICSŐSÉGÉRE AZ
ÚR 1930. ESZTENDEJÉBEN.

1931-ben Bugyi Mihály és neje az újszegedi alsó-tiszaparti 307 holdas dűlőben, 373-374 számú haszonbérföldeken (ma Lövölde utca 199. szám) 3 méter magas keresztet állíttatott föl, az Isten dicsőségére.
Kőtalapzaton kőkereszt, rajta fél méteres Corpus. A talapzaton, márványtáblán olvasható volt:

A föliratos tábla már nincs meg. Bugyi Mihály a Vasasszentpéter utca 3. számú házban lakott. Itt volt a gépgyára és vasöntödéje.
A szőregi csata (1849. augusztus 5.) magyar, lengyel és olasz hősi hallottainak keresztjét állították föl 1999. augusztus 1-én. Radics Pál szőregi plébános már 1849-ben kereszttel kívánt méltó emléket állíttatni a tömegsírban nyugvó elesetteknek. Óhaja csak 150 évvel később valósult meg a Kamara töltés lábánál. A fenyőből készült 4 méter magas kereszt egy méteres talapzaton áll.
Szarvas Béla nyugalmazott szőregi plébános szentelte föl. A keresztrész két és fél méter széles. Vaspántokkal van összeillesztve.
2000-ben a kereszt terméskő talapzatot kapott, és föliratot helyeztek el oldalára, majd környezetét parkírozták.