Opponensi vélemény
a Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentumról.
Megbízó : Szeged MJ Város Polgármesteri Hivatala
Tervező: Relief Plan Bt. Szeged Kecskeméti u 22/a
Nagy Imre okl. Építészmérnök és munkatársai
Opponens: DLA h.c Borvendég Béla
Kossuth és Ybl díjas építészmérnök, címz. egyetemi tanár
1. Általános bírálati szempontok
11 Az opponencia a bírált terveket szakmai szempontból vizsgálja. Nem foglalkozik tehát sem jogi, sem szabályossági kérdésekkel, minthogy ezek kívül esnek Opponens kompetenciáján. Másrészt Opponens lényegét tekintve fenntartja az „Opponensi vélemény a Szeged déli hídfők környéke rendezési tervéről” Szeged 2006. Február hó dátum alatt kifejtett véleményét. Ezért a két dokumentum értelem- szerűen kiegészíti egymást.
12 A bírált dokumentum kiindulási adatai és erre alapozott következtetései is vélhetően metodikai okokból teljes körűek kívánnak lenni. Ennek az a következménye, hogy kardinális fontosságú tényezők és a feltételezett, sőt a koncepció szempontjából lényegtelen információk formálisan azonos hangsúlyt kapnak. Így például nagyon részletesen kimunkált a régészeti vagy örökség védelmi feltárás, vagy a kijelölt akcióterület műszaki infrastruktúrával történő elláthatósága, miközben a város egészét érintő beavatkozás egyelőre csak elképzelt, hipotétikus. Arról nem is beszélve, hogy a felvázolt projekt megvalósíthatóságára, a megvalósítás időbeli összefüggéseire nézve az anyag igen kevés információt tartalmaz. Ami annál nagyobb baj, mivel a Biopolisz tekintetében mind az egyetemek, mind a tudományos kutatás tekintetében a kormányzat meglehetősen ambivalens magatartást tanúsít. Még az sem világos, hogy a műszaki transzferhez szükséges hazai szakember képzést a SZTE miként kívánja végre megoldani.
13. A dokumentum ugyan utal a „Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója ’93 felülvizsgálata és újrapozícionálása” c. dokumentumra és az abban megjelölt városfejlesztési akció területekre, ám a bírált és a hivatkozott koncepció összefüggésére nem. Hivatkozik viszont az Indóház tér környezetének közlekedés fejlesztésére 2005-ben készült három tanulmányra, ami a Megbízó és a tervező közötti együttműködés logikai bukfence.
2.A Szegedi városfejlesztés célja általában.
21.Nagy Árvíz
21.1 A Lechner féle újjáépítési terv lényegét tekintve inkább tekinthető átépítési, mint újjáépítési tervnek. Ösztönzője egyrészt a saját kora akkor korszerűnek tartott nyugati gyűrűs-sugaras városszerkezete, másrészt az örökölt mozgásirányok, és persze a közlekedési, szállítási célok és formák és az ezekhez rendelt technológia
.
21.2 Kétségtelen, hogy a terv város szerkezeti koncepciója ugyanakkor annyiban távlatos volt, hogy a városnak olyan genetikus kódot adott, ami hosszú időre lehetővé tette a város területének olyan bővítését, aminek köszönhetően például a lakótelepek szinte egyedülállóan voltak bele illeszthetők a város szerkezetébe.
21.3 Az átépítés korának adottságainak logikus következménye egyrészt a vasúti közlekedés és a vízi szállítás szerepének meghatározó szerepe és a közúti és a városi közlekedés jelentőségének helyközi közlekedés szerepének másodlagossága. Jellemző például, hogy a Nagyállomás földrajzi pozícióját és szerepét (Torontál!) mint megváltozhatatlant már Lechner is örökölte. A közúti villamos szállítás ugyan viszonylag hamar megjelent a városban, de ezt a nagyvonalúan formált eklektikus városszerkezet konfliktus mentesen képes volt befogadni, mégpedig oly módon, hogy a hálózat a közúti hídon át nem csak a folyó két partját kötötte össze, de lehetővé tette nem csak a nagyvasúti pályaudvarok, de a később kiépült és város környékét behálózó keskeny nyomtávú hálózat végpontjainak elérését is.
3. A múlt, a folytatás, a végig nem gondolt revízió
31.1 A város gyűrűs sugaras szerkezetének alkalmasságát a közlekedési technológia ama drámai átalakulása kérdőjelezte meg, ami a gépkocsi tömeges megjelenésének a következménye. Másrész előre nem látható következményekkel járt a város természetes vonzás és kiszolgáló környezetének trianoni amputációja, majd a mindkét híd elvesztése a második világháború során. És nem utolsó sorban minderre rárakódtak mindazok a torzulások, amelyek a szovjet nagyhatalmi politikából és az állampárti rendszer természetellenes elméletéből és gyakorlatából fakadtak s melyek sajnos mind a mai napig hatnak.
31.2 Az utóbbiakat főként a távlatosság hiánya, a rövidlátás és voluntarizmus jellemzik.
31.3 A (belvárosi) közúti hidat például nem csak igen szűk keresztmetszettel építették újjá, de olyan szerkezettel, ami a szélesítést lehetetlenné tette és teszi. Azaz nem vették figyelembe a gépkocsi forgalom várható növekedését.
31.4 A forgalmi terhelés növekedése miatt megszüntették a két partot összekötő villamos vonalat.
31.5 Az Új Tiszahíd megépítése ugyan tehermentesítette a Belvárost az átmenő forgalomtól, de magát a város egyre növekvő belső forgalmát—beleértve teljes Újszeged forgalmát is --ráterhelte a Belváros Észak-déli tengelyét helyettesítő Kis és Nagy és Külső körútra. Az előbbi bizonyos időszakokban már bedugul, a Nagykörút középső szakasza (Mars tér!) szintén. A külső Tarján városi szakasza már megépítésekor is botrányosan alulméretezett volt, a déli befejezetlen és hiányzik az Újszeged-Románia felé kapcsolatot biztosító Tisza híd. A helyzetet súlyosbítja az, hogy hiányzik a Várost északról elkerülő és az E5 autópályához csatlakozó gyorsforgalmi út is.
31.6 Végül, de nem utolsó sorban az elmúlt ötven évben eddig még soha sem sikerült végleges nyugvópontra juttatni a Nagyállomás, illetve az újonnan építendő vasúti híd és e létesítményekhez csatlakozó területek célszerű felhasználhatóságának ügyét. Sőt emiatt vált megkérdőjelezhetővé a például a medencés adott helyen történt megépítése, sőt még a Rolla Terminál illetve a leendő logisztikai központ helye is.
4. A 21.szd. követelményei: konfliktusok és kompromisszumok.
41.1 A globalizálódó világban a gazdasági folyamatok egyre jobban felgyorsulnak. Nemcsak egyes iparágak szűnhetnek meg, vagy jöhetnek létre nagyon rövid idő alatt, de ugyanez igaz bizonyos térségekre, azok szerepére, és jelentőségére is.
41.2 Minthogy a verseny térsége is hallatlanul kitágult ezzel együtt kitágult a sikeres kooperáció lehetősége és bukás lehetősége is. Ez új dimenziót ad a versenyképesség fogalmának is.
41. 3 Mindebből az következik, hogy jóllehet a városfejlesztés körültekintő stratégia megtervezése és a megvalósítás taktikájának helyes megválasztása fontosabb, mint valaha, mindez csak akkor lehet eredményes, ha képes a bizonytalanságok elfogadató kockázatok melletti kezelésére. Ami azt jelenti, hogy folyamatos és képes a tényleges változások állandó elemzésére és a kitűzött célok szükség szerinti módosítására.
41.4 Súlyos—és maradi-- tévedés a fejlesztést lecsupaszítva, pusztán gazdasági szükségszerűségként értelmezni. A tapasztalatok szerint ugyanis itt olyan komplex és oda-vissza ható összefüggés rendszerről van szó, melynek elemei esetenként egymásnak is ellentmondanak. Ezért a tervezés és a megvalósítás lényegi feladata a viszonylagos és dinamikus egyensúly megteremtése. A településfejlesztésnek például szerves része a társadalom szociális, kulturális, közegészségügyi, biztonsági állapotának fejlesztése, és akkor még nem beszéltünk az épített és természeti környezet, sőt a társadalom erkölcsi állapotáról. Aligha lehet reménykedni, például abban, hogy a külföldi tőke szívesen telepszik le egészségtelen, műveletlen, elhanyagolt rendetlen bűnözéstől fertőzött környezetben. Vagy ott, ahol nem hogy az adott szónak nincsen becsülete, de még a jogrend is csak viszonylagos. És ott sem, ahol a bizalmatlanság és ikertestvére a korrupció az úr.
41.5 Másrészt bizonyított tény, hogy ott, ahol az említett hiányosságok ellentettje azaz pozitív megnyilvánulásai a tartós jellemzők ezek szinergikus, egymásra hatása a tartós és kisugárzó fejlődés gerjesztői.
5.A tervezési program.
51 Forgalom.
51.1 Szeged mára már túlérett városfejlesztési problémája a városon belüli közlekedési hálózat felemássága, befejezetlensége, továbbá az országos főközlekedési gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolat befejezetlensége. Tudomásul kell venni, hogy ez ma a városfejlesztés legfontosabb prioritása. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztés legalább két új közúti híd sürgős felépítését teszi szükségessé. Nevezetesen Északi város elkerülő forgalom hídja és egyben kapcsolat Románia felé, a Déli Híd (a Nagykörút folytatása).
51.2 Déli vasúti híd és a közúti híd összevonása csak abban az esetben indokolható, ha ennek nincsenek a városszerkezetet érintő hátrányai, nem eredményez kényszerű terület veszteséget a Belvárosban és nagyobb távlatban is alkalmas lesz az európai gyorsvasúti hálózatba történő beiktatására. Biztosítja továbbá a teljes értékű a teljes értékű teherforgalmi kapcsolatot Románia és onnan a medencés téli kikötő, valamint a Rolla terminál felé.
51.3 Erősen megkérdőjelezhető a javasolt Rail Tram gyors-villamos hálózat javasolt formában történő kiépítése és a tervezett közúti-vasúti hídra történő erőltetése. A Hódmezővásárhely, a Kistelek, a Szabadka felőli irány elvben független a hídtól. Kérdés, hogy a makói térség személy forgalma indokol-e ilyen kapcsolatot különösen akkor, ha ez lényegében Hódmezővásárhely felől is kiszolgálható.
6. A Biopolisz
1.1 A Biopolisz a Város fejlesztési stratégiájának fontos eleme lehet, amennyiben 4.5 alatt vázolt tényezőkre épül. Ennek ellenére is a prioritások fejre állítása a város forgalmi problémáinak megoldását ennek függvényeként értelmezni. Az utóbbi ugyanis abszolút prioritás, a Biopolisz pedig kísérlet bizonyos meglévő, vagy kifejleszthető adottságokban rejlő potenciál kihasználására. A kijelölt terület előzetes megjelölése elfogadható, de itt fokozottan érvényes a folyamatos visszacsatolásos tervezés követelményének érvényesítése. Annál is inkább, mert egy részt ebben az estben a követelmények gyors és nehezen prognosztizálható változása a dolgok természetes rendje, másrészt a környezetvédelem ebben az esetben az (üzem!) emisszió elleni védelmet is jelentheti, harmadrészt az egyes részlegek közötti együttműködés nem feltétlenül igényli a létesítmények fizikai közelségét, ugyanakkor a kutatók informális találkozási lehetősége alapkövetelmény.
61.2 A nagyfokú bizonytalanságot igyekszik leplezni például az alábbi igen nehezen értelmezhető idézet a programból.: „Az Egészségipari Tudományos Park illetve a Biotechnológiai Tudományos Park olyan, ún. tematikus parkok, amelyek a Biopolisz Pólus Program más innovációs programjainak (csúcstechnológiai inkubációs program, illetve horizontális gazdaságfejlesztési program) tényleges és potenciális célterületei is, kínálati-befogadó jelleggel. A programok kiteljesedésére (támogatások igénybevételével), a terület felértékelődésre számítva további kutatói épületek, inkubációs és vállalkozói tőkéből létesülő üzemi épületek létesülhetnek itt.”
61.3 Helyes, ha a tervezés figyelembe veszi a város érvényben lévő településszerkezeti tervét, továbbá helyi építési szabályzatát (SZÉSZ) és szabályozási tervét. Mindazonáltal a fejlesztési célok megvalósíthatósága érdekében a Biopolisz programban meghatározandó részletes programot és annak elemeit kell oly módon megfogalmazni, hogy az úgy illeszkedjék be a rendezési tervekbe, hogy azok lehetőleg az elfogadható kompromisszumok határain belül illeszkedjenek a város szerkezetébe.
61.4 A Biopolisz területének kijelölését tekintve igen előnyösnek mondható, hogy Déli híd megvalósulása után ez a terület lényegében a Belváros része lesz. Más kérdés, hogy terület részletes felhasználási javaslatát úgy célszerű kidolgozni, hogy egyrészt a létesítmény a városszerkezetében ne zárvány. halott sziget, hanem –legalább részben-- eleven városrész is legyen.
61.5 Előre látható, hogy a kijelölt leendő belvárosi terület a Biopolisz számára szűkös lesz. Ezért ennek mikénti hasznosítását nagyon alaposan kell meg kell fontolni.
61,6 Sem a város egészének, sem a Biopolisz megvalósítása szempontjából nem indokolható az Újszegeden javasolt gigantikus bevásárló központ létesítése. Egyrészt azért nem, mert tovább erodálná a városközpont a város identitását meghatározó imázsát, másrészt azért, mert az adott helyen lehetetlenné tenné olyan városépítészeti érték létrejöttét, ami legalább a Dóm térhez hasonlatossá tehetné a Tiszai Városkaput, és végül olyan nagy forgalmat generáló létesítményt hozna a Belvárosba, amelynek logikus helye a gyorsforgalmi utak mellett, a városon kívül van.
3.0 Összefoglalás és javaslat
3.1 Javaslom, hogy a Tervtanács állapítsa meg, hogy a Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentáció jóllehet gondos munka, de koncepciója meglehetősen bizonytalan alapokra épített. Azaz a mind Megbízó figyelmébe ajánlható az elmúlt évtizedekben sorozatosan elkövetett hibáinak elemzése, mielőtt jelen tervművelet folytatásáról döntenek.
3.2 Javaslom, hogy a Tervtanács ajánlja Megbízónak, hogy készítessen elő olyan tervpályázati kiírást, amelyre alapozva nyílt tervpályázat írható ki első lépcsőben a városrendezési megoldására, majd később az egyes szerkezeti elemek építészeti megoldására
.
3.3 Javaslom hogy a Tervtanács tanácsolja a Megbízónak a javasolt Bevásárló központ helyének megváltoztatását annak érdekében, hogy Délen egyrészt méltó városkaput és a különösen értékes belvárosi területet kulturális értelemben is és a város rangjához méltó magas színvonalon lehessen hasznosítani.
3.4 Javaslom, hogy Tervtanács ajánlja a Megbízónak a projekt biztonságos és racionális megvalósítása céljából a folyamatos visszacsatolásos tervezés megvalósítását .
3.5 Az opponenciában felvázolt hiányosságok és hibákra tekintettel azt javaslom, hogy a bemutatott tervet a T.Tervtanács ne fogadja el. Javaslom továbbá, hogy javasolja a Megbízónak, hogy az előbbiekben részletezett észrevételeket figyelembe véve intézkedjék az előkészítési, illetve tervezési munka folytatására.
Szeged 2006. November hó
Borvendég Béla
