www.ujszeged.hu
2020. Nap hava (Június) 03.-a - Klotild, Cecília, Károly neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

" A Bartók "

Panamát gyanít a Bartók-ügy mögött Szabó László

Szeged - Lakat került egy hónapja a szegedi Bartók művház épületére. Ott a közművelődés helyett az ügyészség lesz az úr. A közgyűlési döntést törvénysértőnek tartja, panamáról beszél Szabó László képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke.

– Törvénysértő döntést hozott a szegedi közgyűlés, mert a többség úgy határozott a patinás Bartók Béla Művelődési Központ bezárásáról május 16-án, hogy – bár kötelező, de – nem tájékoztatták: miként vélekedik az illetékes miniszter az utolsó belvárosi művház megszüntetéséről – jelenti ki Szabó László képviselő.

A belvárosi közművelődési intézménynek otthont adó épületre egy hónapja került lakat. Ezt – több ellenzéki képviselővel és civilszervezettel egyetemben – elfogadhatatlannak tartja az amúgy a Szögedi Védegylet elnökeként is aktív városatya.

– Az alternatívákat hiányolom – hangsúlyozza Szabó László. – Méltatlan a nagy múltú intézményhez, hogy megszüntetéséről vagy átalakításáról nem tárgyalhatott önálló indítványként a közgyűlés, mert a költségvetési vitába „csempészte be" a városvezetés. De azt sem vitathattuk meg, hogy ha az ügyészségnek szüksége van egy saját ingatlanra, akkor milyen lehetőségek adódnak. Hiszen a Kelemen utcai színészházzal az élen én magam legalább három olyan üres, belvárosi épületről is tudok, mely az ügyészségi irodáknak és irattáraknak jobban megfelelne, mint a Bartók nagy belterű, dísztermes, mindenképpen pénzigényes belső átalakításra szoruló épülete – mondja a képviselő. Szerinte a hiányzó funkcióhoz ugyanúgy meg lehetne találni a megfelelő épületet, mint mikor Kohári Nándorral közösen megfogalmazott, először elvetett, majd a polgármester saját ötleteként tálalt elképzelésből valóság lett: képtár került a Reök-palotába.

Panamát említ a történteket minősítve Szabó képviselő. Hiszen szerinte a valós szereplőket (például a közművelődésben dolgozókat, a Bartók ernyője alatt működő civilszervezeteket, a város lakosságát) nem kérdezték meg, és a városvezetés egy értékes belvárosi ingatlant elkótyavetyél.

A miniszter levele késett

– Április 14-én küldtünk Hiller Istvánnak levelet arról, hogy a május 16-i közgyűlésen tárgyalt témáról, a Bartók művelődési központ megszüntetéséről véleményét kérjük. A válasz 30 napon belül, de május 21-én érkezett meg, ezért nem hangozhatott el a képviselők előtt az oktatási és kulturális miniszter álláspontja – nézett határidőnaptárjába Solymos László. Az alpolgármester kérésünkre idézte a szaktárca vezetőjét: ha „nem csökken a kötelező közművelődési feladatok ellátásának színvonala", nem ellenzi a belvárosi művház megszüntetését; azon közművelődési intézmények önállósítását pedig támogatja, melyek korábban a Bartókhoz tartoztak. Egyébként pedig „elismerésre méltó kulturális fejlesztések" jellemzik Szegedet.

 

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Tóth Béla

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

A hű folyó

A magyar szürkemarha

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Globalizációs végjáték

Lakomakönyv

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Gabonakonyha

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: Néprajz, népműveltség

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Aki Európából (is) látta Magyarországot...