www.ujszeged.hu
2021. Föld hava (Szeptember) 23.-a - Ila, Tekla neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Kendergyár, Kenderfonó

Az Árkád és a gyár hasonlósága

Szeged - Az eredeti elképzelésekhez képest is több elemét őrzik meg a több mint 120 éves Londoni körúti kendergyárnak az Árkád tervezői – a beruházó igényeinek megfelelően. A részletekről azonban még hallgatnak, az építész szerződésében az is szerepel, hogy nem nyilatkozhat.

Közelebb került a célhoz, az Árkád 2010-es átadásához az Európában bevásárlóközpontokat építő ECE cégcsoport azzal, hogy a múlt héten mintegy 800 millió forintért megvásárolta a megyei önkormányzattól a Boross József utcai múzeumi raktárt. A Londoni körút–Rigó utca–Boross József utca–Bakay Nándor utca által határolt tömbben már korábban, még 2006-ban megvették a kendergyárat a magyar tulajdonosoktól, az óvodát pedig a szegedi önkormányzattól. A cégcsoport magyarországi leányvállalata, az ECE Budapest Kft. 2009 februárjára kerülhet birtokon belülre, és kezdheti el az építkezést, miután a kendergyár és a múzeum kiköltözik az épületekből.

Milyen lesz a leendő Árkád? Ma már leginkább ez foglalkoztatja a szegedieket. A megyei önkormányzattal megkötött szerződés aláírásakor kiderült, hogy átterveztetik az épületet. Tehát már nem azt a homlokzatot láthatjuk majd viszont, amelynek rajza egy évvel ezelőtt lapunkban is megjelent. Az új terveket Gunther Zsolt építész készíti el, akitől próbáltunk telefonon részleteket megtudni, és szerettünk volna látványterveket is kapni. Az építész azonban azt válaszolta, szerződése aláírásakor arra is kötelezték, nem nyilatkozhat. Jó lett volna, ha az ECE Budapest Kft. ügyvezető igazgatója, Gyalay-Korpos Gyula feloldja a titoktartás kötelezettsége alól, ám a vezetőt nem értük el, szabadságát tölti.

Úgy tudjuk, a román kori bazilikára emlékeztető építészeti elemeket beépítik az Árkádba.
Fotó: Schmidt Andrea

Annyit azonban más forrásból megtudtunk, hogy olyan tervek készülnek, amelyek megőrzik a „kendergyári jelleget". Megmaradhatnak például a régi több mint 120 éves Rigó utcai kőkerítés, valamint az utcának hátat fordító üzemcsarnokok román kori bazilikára emlékeztető elemei. A hasonló értékmentésre példa az ECE Braunschweigben felépített Schloss-Arkadenje: ott a háborúban megsemmisült kastélyt teljes egészében felújították és kibővítették egy bevásárlóközponttal. A csehországi Brnóban pedig egy hajdani gyárat "integráltak" a Galeria Vankovkába.

Gunther Zsolt – aki a győri székhelyű 3H Építésziroda Kft. reprezentáns építésze – különben második helyezett lett azon a tavalyi tervpályázaton, amelyet a beruházó írt ki. Az Árkád építtetőjétől mellesleg senki sem várta el, hogy pályázatot hirdessen meg, és semmi sem kötelezte arra, hogy az első helyezettel szerződjön. Ez az oka annak, hogy Gunther Zsolt tervezhet, és nem a 2007 áprilisában első díjat nyert Szántó és Mikó Építészek Kft., aki már letette a névjegykártyáját Szegeden a JATIK tervezésével. De konzulensként Szántóék munkájára is igényt tart az Árkád tulajdonosa.

800 munkahely 35 ezer négyzetméteren

Maga az építkezés ezer embernek, az Árkád pedig nyolcszáz főnek biztosít majd munkát Szegeden. A 2010 őszére megnyíló üzletközpont 35 ezer négyzetméteres lesz. A beruházás mintegy 23 milliárd forintba kerül.

Titkolóznak

Keresztesi Margit, az Első Magyar Kenderfonó Zrt. vezérigazgatója csak annyit sejtetett, hogy mire a múzeum kiköltözik a raktárból, addigra a gyár is elhurcolkodik egy új helyszínre. A múzeum igazgatója, Zombori István korábban lapunkban úgy nyilatkozott: 2009. február 28-ára befejezik a pakolást. Üzleti okokból se a múzeum, se a kendergyár nem árulja el, milyen helyet néztek ki maguknak.

forrás: delmagyar.hu
Az Árkád és a gyár hasonlósága (DM cikk)
az eredeti cikk itt olvasható >>

 

 

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Mangalica

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Tóth Béla

Péter László: A város cselédje

Péter László: Néprajz, népműveltség

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tömörkény István: Hétről hétre

A magyar szürkemarha

Szárnyas ételek

Szeged (magyar)

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Kilófaló lakomák

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Péter László: 14 írás József Attiláról

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Bogár László : Bokros újratöltve

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész