www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 14.-e - Tibor neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-10-12 - ÉNEK KŐRÖSI CSOMÁRÓL

ÉNEK KŐRÖSI CSOMÁRÓL - 100 esztendeje

Ezen a zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunk 100 esztendős költeményét :

Ének Körösi Csomáról

Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az ős hazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
[...]
Percét számlálja, míg minden lejár.
Az ős hazát nem lelte és az újat
Nem látja többé, nincs már vigasza.
Öreg magyar, Örök Magyar, ki tudja,
Nem egy hazánk van-e : Örök Haza ?

Juhász Gyula1923

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Juhász Gyula és a nők– Vates

Ének Kőrösi Csomáról – Először a Magyarország 1923 Föld (szeptember) hava 8.-ai számában jelent meg.

Kőrösi Csoma Sándor – Rohn Alajos kőmetszetén (1846)

Csomakőrösön született Csoma Sándor a későbbi Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós,
a Tibet-tan (tibetologia) megalapítója, a(z első) tibeti(–angol) szótár megalkotója 1784 március 27.-én. 
Saját szavaival: székely-magyar volt Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”)
– Dardzsilingben húnyt el 1842 április 11.-én.

ÉNEK KŐRÖSI CSOMÁRÓL < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gyökerek és fények

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Kilófaló finomságok

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Globalizációs végjáték

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

A magyar szürkemarha

Tápai Antal : Életutam

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Manipulált mértéktelenség

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán