www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2021-09-26 - Első magyar tájképfestőnk 230. szülinapján

Első magyar tájképfestőnk, Markó Károly 230. szülinapján

1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. 

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is. 1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét (1826–30), amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. 

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt... 

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…
 

Markó Károly szülinapján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: Szegedi számadás

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: In prigione

Aranyszarvas földjén

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Gulyás László : Edvard Bened

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Írások a Nagyárvízról

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Az élő Árpádok

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Raffai Ernő - Balkáni birodalom