Verespatak
Verespatakról a torontói anyacégben
Június 24-én Torontóban tartotta éves közgyűlését az erdélyi Verespatakon külszíni
ciántechnológiás aranybányászatot meghonosítani kívánó Gabriel Resources Ltd.,
amely az erdélyben bejegyzett Rosia Montana Gold Corporation S.A. anyacége.
A közgyűlésen részvényesként jelen volt a Magyarok Világszövetségének kanadai
vezetője, aki kiállt a verespataki kulturális örökség megőrzése mellett, és
tiltakozott a környezetet és a Tiszát súlyosan fenyegető technológia használata
ellen.
Bogyay Elemér, a Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsának elnöke,
aki részvényesként jelen volt a Gabriel Resources Ltd. torontói éves közgyűlésén
tájékoztatta sajtószolgálatunkat a Verespatak ügyének fejleményeiről.
A közgyűlés megállapította, hogy jóllehet egy évvel korábban 60 millió kanadai
dollárt irányzott elő a verespataki külszíni bányászat beindítására, e téren
jelentős haladás nem történt.
A Gabriel Resources Ltd. közgyűlésén felszólaló Bogyay Elemér cáfolta a cég
vezetőjének állítását, mely szerint a verespataki bánya „alacsony műszaki kockázatot”
hordozna, és tiltakozott a környezetet és a Tiszát súlyosan fenygető ciántechnológia
használata ellen, amelyet egyébként a kanadai törvények tiltanak.
Figyelmeztetett arra, hogy Verespatak egyetemes érték, a világ kulturális örökségének
része, és tiltakozott a település tervezett lebontása ellen.
Sajtószolgálatunknak nyilatkozva, Bogyay Elemér elmondta: Úgy tűnik, hogy az
MVSZ három évvel ezelőtt indított harca, amellyel Kanadában próbálja a befektetők
és a kormányzat figyelmét a verespataki terv veszélyeire felhívni, nem haszontalan.
A Gabriel Resources Ltd. elnök-vezérigazgatója 2009. március 16-án lemondott
hivatalából, és március 31-én távozott a cégtől. 2008-ban, az előző év közel
másfél millió dolláros fizetéséhez képest mindössze 921 ezer kanadai dollárt
keresett, ám kárpótolta őt a távozásakor számára kifizetett 2,4 millió dolláros
végkielégítés.
Az igazgatótanács tagjai – tizenketten, akik nem voltak a cég alkalmazottai
– az igazgatótanács ülésein való részvételükért, költségtérítés címén, 2008-ban
107 ezer dollár és 320 ezer dollár közötti összegeket vettek fel.
A közgyűlés csak arra az esetre engedélyezte a további verespataki költekezést,
ha bizonyossá válik az aranybányászat beindítása.
Budapest-Torontó, 2009. június 24-én
MVSZ Sajtószolgálat