www.ujszeged.hu
2022. Álom hava (December) 06.-a - Gyopár, Gyopárka, Miklós, Csinszka neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Mikulás


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Az újból éledő Erzsébet-liget

    A romokban heverő, sokat szenvedett Erzsébet-ligettel nagyszabású tervei voltak a tanácsnak. Nagytakarítást szerveztek, új utakat, új virágágyakat készítettek, a hepehupás, gödrös részeket föltöltötték, megtisztították a pázsitot, a fákat. Nagy összeget fordítottak a rózsaliget helyreállítására.
    A három platánsor alatt levő négy utat - melyet hadiszerek és az ágyúk talpai vágtak föl -, kaviccsal szórták be.
    A Vigadót három évre Horváth József, a Hági tulajdonosa vette bérbe 1922-től, és megígérte, hogy bevezetteti a villanyt.
    Pezsgő élet indult a ligetben, ismét nagy volt a látogatottsága. A szerb katonaságtól megszabadult park föléledt kényszerült álmából. Szeptember 8-, 9- és 10-én a Magyar Műkertészek és Kertgazdák Egyesülete harmincéves jubileumát ünnepelte az újszegedi parkban. Szegedről indult a mozgalom, vezetője Mayer Miklós Szeged városi főkertész volt. A jubileumot kiállítással, nagygyűléssel ünnepelték. A Vigadó nagytermében fényes virág- és konyhakertészeti bemutató volt. Rendezők: Füredy Jenő elnök, Heiler István és Süvegh Mihály alelnök, Szabó Kálmán városi főkertész és Horváth István.
    A szerb megszállás óta a higiénia még mindig nem volt a régi. Szemét és szennyvíz volt az utcákon, kondák legeltek a fősétányon, undorító pocsolyák bűzlöttek a gyönyörű platánok árnyékában. Félő volt, hogy fertőzést okoznak. Esténként a lámpákat nem gyújtották föl.
    A város mostoha gyereke volt a valamikor művészien parkosított Újszeged. A lakosság 12 tagú küldöttséget menesztett a tanácshoz Lantos Béla iskolaigazgató vezetésével. Kérték a liget rendezését, mert ennek híján elmarad a közönség.
    Fölmerült az egyetem ligetben való elhelyezésének a gondolata, de a tervet alkalmatlannak találták: szükség volt a zöldfelületre, ráadásul a liget nem volt közművesítve.
    A Friss Hírekben 1923. november 14-én a liget őszi, hervadó hangulatáról írt Juhász Gyula:
    "Az újszegedi parkban, amelyről egy költőnk olyan találóan mondotta, hogy az a szegedi Versailles, magányosan és tűnődve kószálni a délutáni bágyadt arany verőfényben: nincs ennél szebb és szomorúbb. Micsoda pazar dekoratív érzéke van a természetnek, hogy tudja a formákat és a színeket elrendezni! Micsoda pompás szőnyegeket sző a hervadás avarában, a sötétzöld és a haloványpiros milyen mély és gazdag szimfóniáját hozza ki lehullott falevelekből! Ha a szegediek tudnák, milyen gyönyörű az ősz Újszegeden! Még most is, novemberben, amikor már köddel takarózik az erdő, és dérrel harmatoznak a rétek! És van-e látvány a kerek világon, amely tanulságosabb, megragadóbb és megindítóbb volna, örökké ismétlődő és mégis mindig új, mint amikor a halálra megérett levél szép csöndesen és nyugodtan, hangtalanul leválik a fáról, amely élete és világa, ringató bölcsője és mulató tanyája volt a nyáron, és az ellenkezés, az akarat, a zúgolódás és panasz leghalványabb gesztusa nélkül elfekszik a gyep avarán, a társai sorában, a hervadás hangulatos katafalkján.
    A falevél bölcsességét tanulni az őszi napfény csöndes permetegjében: ez a legjobb és legszebb magas iskola ezen a vér- és könnyáztatta földön. Ennél többet, ennél magasztosabbat és mélységesebbet nem mond se a benari szent (Mahatma Gandi), se a frankfurti filozófus (Arthur Schopenhauer). Ők is innen tanultak mindent!..."

 

Tóth Béla

Kilófaló lakomák

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Gulyás László : Edvard Bened

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Magyarország, a vonakodó csatlós

Kilófaló sütemények

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt