www.ujszeged.hu
2021. Föld hava (Szeptember) 23.-a - Ila, Tekla neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Természeti örökség

Hová tűnnek a százéves szegedi fák? – I. rész

Széchenyi tér, Tisza Lajos körút, Gutenberg utca, újszegedi Liget - feldarabolt faóriások, kivágásra előjegyzett akácsor, súlyos balesetet okozó leszakadt platánág. Mi az oka, hogy egyre gyakrabban szerepel Szeged faállománya rossz színben a hírek között? Az utóbbi évek furcsa körülmények között eltűnt és a közeljövőben kivágandó fáinak jártunk utána a város zöldterületéért küzdő Védegylet képviselőjével. A témával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük Gila Csabát, az önkormányzat növény-egészségügyi felelősét is, aki azonban a beszélgetés hanganyagának elolvasása után visszavonta nyilatkozatát.

„Az egyre növekvő autó- és kamion-tranzitforgalom miatt különösen fontos, hogy minél nagyobb legyen a zöldterület a városban. A lombfelület magasabb aránya elsősorban az idős, terebélyes fáknak köszönhető. Ezeket kellene minél tovább megőrizni, hiszen a helyettük ültetett csemeték csak sok évtized után tudják pótolni az elvesztett faóriásokat” - ismertette a Védegylet irányelveit szegedi képviselőjük, Szentistványi István (alsó képünkön).

Meglátásuk szerint a város fáiról gondoskodni köteles Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ide vonatkozó feladatköre három részből kellene álljon: felmérni a megyeszékhely fáinak egészségi állapotát, kezelni a beteg növényeket, és ha ez már nem segít, akkor felelősen dönteni a kivágásukról és természetesen a pótlásukról. Ezzel szemben - vélik a civilek - szinte csak a „rekonstrukció” fedőnévvel illetett fakitermelést végzik el következetesen, néha akár a lakosságot is megbotránkoztatva egy-egy akcióval (mint például tavaly október végén a Diófa vendéglő melletti tuják kiszedésével).

Széchenyi tér - az orrunk elől tűnik el a park
„Már egy évtizede követem a szegedi fák sorsát, de nem látom, hogy lenne bármilyen koncepció ezzel kapcsolatban.” - kezdte a történetet Szentistványi István. - „Elképesztő, milyen cinikusan nyilatkozgat tevékenységükről a város növény-egészségügyi felelőse, Gila Csaba. Az ő felmérése alapján készült el egy ütemterv 2004-ben, mely szerint a Széchenyi téren lévő fák 75 százalékát el kellett volna távolítani (középső képünkön - a szerk.). Ezt a hihetetlen döntést a lakosság számára igyekeztek úgy kommunikálni, hogy sorra jelentek meg cikkek a kiszemelt platán- és hárs-fasor életveszélyes állapotáról.”

A Védegylet akkor külső szakértői vizsgálatot kért, és sikerült elérniük, hogy az önkormányzat az ország legelismertebb szakembereit (a soproni Erdőmérnöki Karról) kérje fel a Széchenyi tér teljes faállományának átvizsgálására. A hivatalos szakvélemény - szemben a Gila-féle terv csaknem száz kivágandó fájával - alig néhány egyedet ítélt gyógyíthatatlannak, a többivel kapcsolatban pedig különböző kezelési eljárásokat javasoltak. „Akkor úgy tűnt, sikerült megállítanunk a tér teljes lepusztítását, de azóta - most már nem nagy nyilvánosság mellett - minden évben kivágnak néhány platánt vagy hársfát. Ezzel mára majdnem sikerült elérni az eredeti ‘térrekonstrukciós terv’ szerint kiszedendő fák számát” - folytatja a Védegylet szegedi csoportjának koordinátora.

Kivágás vagy kezelés
A civilek úgy vélik, nem hiteles a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. magyarázata többek között a Széchenyi téri platánsor elöregedéséről sem, mert ezek a fák megfelelő gondozás mellett több száz évig is elélhetnek. Ehhez képest mostanra a százéves fákból is alig maradt néhány példány a téren.

Szentistványi szerint a felelős gondoskodás része az is, hogy az illetékesek megfogadják a szakértők tanácsait, és annak megfelelően járnak el. Mivel a szakértői jelentésben javasolt kezelési eljárásokkal nem törődtek, hamarosan bekövetkezett egy látványos esemény, egy nagy háromágú platán kettéhasadása. A Szent István-szobor mellett álló fa egyik óriási ága leszakadt, mert nem támasztották alá, hiába szorgalmazták azt korábban a szakértők. Az esetet a megyei napilap cikkei is egyértelműen úgy állították be, mintha a civilek - és főleg a Védegylet - akadékoskodása miatt nem tudta volna a város a térrekonstrukciót elvégezni, s ezért maradhatott a helyén ez az életveszélyes fa. Az ügy pikantériája, hogy Gila vágási ütemtervében nem szerepelt a kettéhasadt platán, amely lombjának könnyítésére és ágainak alátámasztására a soproni szakemberek jelentésükben felhívták a figyelmet. Mivel baleset nem történt, ennek a mulasztásnak nem lett személyi következménye.

A Széchenyi tér egyébként „helyi jelentőségű természeti terület” besorolást kapott, ami miatt a természetvédelmi törvény rendelkezései szerint a fák kivágásához csak biológiai pusztulásuk esetén adható hozzájárulás, és az eljárásba az illetékes erdészeti hatóságot is be kell vonni. Ez a procedúra azonban meglehetősen gyakran elmarad…

A civilek ellenségek?

A Védegylet képviselője nehezményezte, hogy az önkormányzat nem kezeli partnerként és nem tájékoztatja egyesületüket a folyamatban lévő ügyekről, még azokról sem, amiket éppen ők kezdeményeztek. Emiatt például a fent említett 2004-es szakvéleményből sem kaptak, hiába tőlük indult a külső szakértők bevonásának ötlete. Tapasztalataik szerint - ha néha sor is kerül rá - a független szakvéleményeket a városvezetés igyekszik megszűrni, eltüntetni a nyilvánosság elől. Hasonló problémaként említi meg, hogy nincs naprakész kertészeti térkép a közművekhez kapcsolódóan a szegedi fákról, növényzetről, holott ennek elkészítését már évek óta szorgalmazza az egyesület. „Emiatt követhetetlenné válik, hol és mit módosítanak a város élő környezetén” - így Szentistványi.

A Védegylet képviselőjével folytatott beszélgetés során számtalan olyan kérdés felmerült, melyről szerettük volna megtudni a cikkben is nevesített Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. álláspontját. Gila Csaba, a kft. közterület-fenntartási divízió vezetőhelyettese beszámolt a SZEGEDma.hu-nak többek között a fák állapotának általuk végzett felméréséről, a Széchenyi tér rekonstrukciós tervének alakulásáról - ezen belül a ritkítás szükségességéről -, valamint kifejtette a civilekről alkotott véleményét. A beszélgetés hanganyagának elolvasása után azonban visszavonta nyilatkozatát.

forrás: szegedma.hu

 

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: A város cselédje

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Harmatszedés égi mezőkön

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Az Adriától Amerikáig

A tudás még nem bölcsesség

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Varga András: A régi Szeged