www.ujszeged.hu
2022. Álom hava (December) 06.-a - Gyopár, Gyopárka, Miklós, Csinszka neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Mikulás


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A liget festői

    A liget szépsége megihlette a szegedi festőket is:

    Károlyi Lajos (1877-1927)
    A nyári hónapokat Pillich Kálmán vendégeként Újszegeden töltötte. Az ő házából járt ki éveken keresztül, hol festőiskolája tagjaival, hol egyedül, hogy a platánfákat, rózsaligeteket, és a bokroktól árnyas liget környékét megfesse. Károlyinak ettől kezdve kedvenc témája lett Újszeged.

    Gulácsy Lajos (1882-1932)
    1912. nyarán Erdei Viktorral Szegeden közel 3 hétig időzött. Az átutazóban levő festőt a város természeti szépségei annyira megragadták, hogy útját megszakította, s rendszeresen jártak ki vázlatkészítésre a Tisza-partra, Újszeged parkjába, hogy sajátos hangulatait megörökítsék. Ittlétüket kiállítással tették emlékezetessé.

    Cs. Joachim Ferenc (1882-1964)
    Wolf Ferenc városi tisztifőorvos hagyatékából származik, jelenleg Szónoky Miklós tulajdonában van Cs. Joachim Ferenc "Az újszegedi park ősszel" c. festménye, melyet 1928. táján festett.

    Dinnyés Ferenc (1886-1958)
    1910-ben került Szegedre, 1919-ben történt első helyi bemutatkozása, mikor is közel 30 festményt állított ki, köztük az "Újszegedi parkrészlet" c. festményét. A további években is rendszeresen kiállított a Kultúrpalotában és a Kass szálló halljában. Általában szerette a lemenő nap égő sárgásvörösét, melynek tüzét hideg zöldekkel, kékekkel és lilákkal fokozta.

    Csizmazia Kálmán (1904-1977)
    1919-ben választotta otthonául Szegedet és három évtizeden keresztül mint tanár dolgozott. Nagy szeretettel festette az újszegedi ligetet. Minden évben megfestette a sárguló őszi platánsort, Erzsébet királyné fáit a lourdes-i barlangot, és a mögötte lévő öreg tölgyeket.
    Nyugdíjas korában fia vitte a festőpalettáját és fölszereléseit. Művei igen sok szegedi családnál, és a helyi múzeumban is megtalálhatók.

    *
    A harmincas évek végére veszített szépségéből Újszeged ligete. A városi kertészet kevés pénzt kapott, gond volt a közparkok fönntartása. 1941-ben a Közkerti Bizottság esztétikai szempontból fájdalmas döntést hozott. Munkáshiány miatt nem költöztették ki az üvegházakból a parkokba a város dísznövényeit. 1942. telén a ligetben a 34 fokos hidegben az értékes fenyőfák és nyárfák egy része elpusztult, ezeket ki kellett vágni.
    A háborús esztendők hatása érezhető volt. A korabeli újságokból egyre kevesebbet lehet megtudni a liget életéről, a háború uralta a sajtóhíreket. A Vigadó azonban minden tavasszal megnyílt: 1938-ban Horváth József bérelte. 1940-ben szüreti bálra hívta vendégeit, 1941-ben pedig flekkenre és táncmulatságra. 1943-ban teljes üzemben kezd. Május elsején, hűvös időben hangulat csak a pipacsteremben van, ahol Károlyi Árpád, a város kedvence, a rádióból is ismert prímás muzsikált. 1944-ben tánctanfolyamot szervezett a nagyteremben Szalay tánctanár, este Boldizsár Laci cigányzenekara muzsikált. A Virágh kioszk is várta vendégeit.
    A visszaemlékezések szerint a pénzhiány és a háború ellenére élet volt a ligetben. A Vigadó mögött kis házikó állt - a kis Vigadó -, melyben söröztek, kártyáztak a bennszülött újszegediek. Körülötte, a most elgazosodott helyen gondozott utak, padok, pálmaliget volt. Az egész tisztás rózsaliget volt, melyben sétálni lehetett. Parkőr vigyázott a rendre. A főfasoron szombaton és vasárnap korzó volt.

 

Bogár László : Örvényben

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Mé piros a gólya csőre?

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Halételek

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: Szegedi tudósítások

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Varga András: A régi Szeged

Tápai Antal : Életutam

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Kálmány Lajos

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Szegedi számadás

George Soros - könyvhirdetés

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák