www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Dr. Bogár László írása

Fekete gazdaság

Az utóbbi évek során hihetetlen gyorsasággal növekszik a parazitológiai tárgyú elemzések száma. Arról a most már igen széles tudomány-csoportról van szó, amelyik azt kutatja, hogy hogyan alakul ki, hogyan működik, és hogyan terjed-bővül az a valami, amit élősdiségnek, parazitizmusnak nevezünk. És a kérdéskör korántsem csupán biológiai természetű, mert legalább ennyire fontos a társadalmi-gazdasági vetülete, sőt a filozófiai, lét-elméleti dimenzió is. Ez utóbbinak a megértéséhez azt kell tudnunk, hogy az élősdiség sem az evolúció, sem a Teremtés szemszögéből, ontológiai logikájából nem vezethető le. Az evolúció ugyan létrehozta az egymásra épülő élőlény-együttesek „táplálkozási piramisát”, ahol a növények a szervetlen világot fogyasztják, a növényeket a növényevők, őket pedig a ragadozók, a piramis csúcsán trónoló, az összes ragadozók felett domináló „csúcs-ragadozóval”, de ebben a logikus rendszerben nincs helye a parazitának. Mi több, nem is igazán megmagyarázható, hogy egyáltalán hogyan jött létre. Ezt azzal a paradoxonnal lehet szemléltetni, hogy a parazita csak „következmény”, tehát már csak akkor jöhetett létre, amikor voltak „normális” élőlények, akiken aztán élősködhetett. De, ha ez így van, akkor, ha már létezett a piramis szintjeinek az egymásra épülése, akkor mitől és hogyan jelent meg „valaki”, aki tökéletesen „rendszer-idegen”. Ez különösen a vírus esetében szembetűnő, mert vitathatatlanul a legprimitívebb élőlényről van szó, ám ez semmiképpen nem jöhetett létre először, mert csak sokkal bonyolultabb szervezeteken élősködve képes létezni, sőt egyáltalán élet-jelenségeket mutatni. Minden törekvés ellenére változatlan talány filozófiai, társadalmi-gazdasági és biológiai értelemben egyaránt, hogy az élet-szintek egymásra épülő rendszerében hogyan jelenik meg valami, ami szembemegy az öko-szisztéma ontológiai logikájával. És ez a szakrális megközelítés teremtés-elméletei esetében is így van. A „Genezisek könyvei” értelemszerűen sehol sem szólnak a parazitáról, mert az élőlények között ugyan kíméletlen küzdelem zajlik, de az egész rendszer mégiscsak egy univerzális „erkölcsiségre” épül, ahol éppen az a lényeg, hogy minden élőlény „vérrel, verítékkel” harcol meg az életben maradásért, többnyire más élőlények élete árán. A parazita azonban éppen arról ismerszik meg, hogy rátelepedve a gazdaállatra, egyáltalán nem küzd, és pláne nem verítékezik, hanem szépen kényelmesen megvárja még a gazdaállat megszerzi a táplálékot, amit aztán ő egyszerűen elszív előle. Vagy úgy, hogy visszahagy kis erőforrást, hogy a gazdaállat életben maradjon, és továbbra is élősködni lehessen rajta, vagy úgy, hogy a gazdaállat bele is pusztul, de akkor idejében kell megteremteni az újabb gazdaállatra való átjutás feltételeit, ellenkező esetben az élősdi is elpusztul. Az élősdiség egyszerűbb formáját azok a paraziták jelentik, amelyek fogyasztják a gazdaállat erőforrásait és anyagcsere végtermékeiket beleürítik. Komplikáltabb és veszélyesebb a vírus stratégiája, amely átalakítja a gazdaállat genetikai kódjait, így annak sejtjei ezt követően szervezetükkel szembefordulva „vírus-gyárakká” válnak.
A nyugatias modernitás szerveződési elve több mint félévezrede az élősködés. A spanyol konkvisztádor, a „bekerítéseket” szervező angol földesúr, a Kelet Indiai Társaság kereskedőnek álcázott haramiája, a XIX. század „biznicet gründoló” vadkapitalistája, a mai neoliberális globálnyikig bezárólag ugyanennek a szerveződési elvnek a „termékei”.
Sőt a bolsevik brutális politikai kapitalizmusa is csupán egy elvadult leágazása a szerveződés „fő-áramának”. A történelmi előkép pedig a császárkori Római Birodalom, amely a globális kapitalizmus lét-szerveződési formájának első grandiózus megnyilvánulása volt, és amely azért bukott meg viszonylag rövid idő alatt, mert pusztító terjeszkedésének koordinálásához még nem rendelkezett azokkal a technológiai, szocio-technikai „fegyverekkel”, amelyekkel legyűrhette volna az egyre elemibb erejű lázadásokat. Róma számára a történelmi mintát azok a mediterrán „föníciai” népek adták, amelyek már háromezer évvel ezelőtt virtuóz módon alkalmazták a „the business of the business is the business” elvét, amely az élősdi lét-felélés alapfilozófiája. Ezek a népek irigyen figyelték a két hatalmas lét-harmóniára épülő birodalmat Egyiptomot és Mezopotámiát, és szerették volna elsajátítani ennek lét-szerveződési módját,megszerezni a beavatás „titkát”. Ehelyett azonban vírusként behatoltak ezekbe a gigantikus „szervezetekbe”, és átállítva „genetikai kódjaikat” kifosztották és szétroncsolták őket. Az önmagukról írt megszépítő ős-történetükben aztán ezt saját maguk „fogságaként” beszélték el a gyanútlan utókornak. Az elmúlt háromezer év, és az előttünk álló történelem globális kapitalizmusainak „genezisét” ez az ősi történet adja, és valószínűnek látszik, hogy ez a legmélyebb talapzata az „ember(iség) tragédiájának” is. Annak a tragédiának, amelynek lényege éppen az, hogy az élősdiség lét-szerveződési módja itt és így szabadult rá az emberi létezésre. Talán e történet valós mélyszerkezetének kíméletlenül őszinte feltárása segíthetné az emberiséget abban is, hogy gyilkos biológiai élősdijeitől is megszabadulhasson.

 

 

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Gulyás László : Edvard Bened

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Tóth Béla: In prigione

Varga András: A régi Szeged

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Péter László: Szegedi tudósítások

Mária román királynő párizsi követsége

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Mangalica

Vadételek

Oláh Miklós: A Csillagépület

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006