Gyevi temető
dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
______________________________________
Tisztelt Főépítész Asszony!
Amint már jeleztem, a Gyevi temető fölszámolásának és a Gyevi kegyeleti
kert kialakításának minden előkészületében részt kívánok venni, minden, sorsát
alakító döntésnél részt kívánok venni. Értesítését minden ilyen esemény előkészületéről
kitüntetett figyelemmel várom.
Remélem, az már nem képezi vita tárgyát, hogy a kegyeleti
domb kialakításának
egyetlen megfelelő helye a jelenlegi Gyevi temető északnyugati csücskében,
az I-es parcellában van. Emellett szól a még jó állapotban álló két kiszolgáló
épület, amely az értékek összegyűjtésében és mentésében fölvonulási épületként,
majd a későbbiekben kiszolgáló épületként az őrzést is biztosíthatja. Ekként
a temető megmenthető síremlékein túl a ma múzeumban álló értékei is visszakerülhetnek
(eredeti helyükre). A ravatalozó épülete állandó kiállító-, ill. bemutatóhelyként
emléket állíthat a Fölsőváros és temetője emlékének. A volt temetőgondnoki
lakot pedig a Városőrség örömmel bevállalja fölsővárosi állomáshelyül, amivel
a mintás kegyeleti kert értékeinek őrzése is egy csapásra megoldódik.
A Város legöregebb temetőjének fölszámolása teljes kulturális föltárása híján
nem pusztán európaiatlan, de erkölcsileg is igencsak kétséges eljárás. A temető
területe nem egyszerűen egy telerajzolandó, üres folt a térképen, hanem őseink
nyughelye tele emlékkel egy letűnt – a török utáni –, alig ismert korból. A
fölsővárosiak 300 esztendejének kegyeleti kertje jelen előkészítésénél sokkal
nagyobb tiszteletet, sőt mi több, kegyeletet és alázatot követelne egy kultúrtársadalomban.
Ez az alázat azonban nem csak keresztényi, de legalább annyira történelmi is
kell legyen saját őseinkkel szemben. Egy autópálya-építés több előkészítést
kap egy találomra kijelölt helyen, mint ez a régészetileg egészen biztosan
gazdag temetkezési hely. Kérem,
mihamarabb egy valóban a Gyevi temetőhöz értő és méltó grémium fölkérését, majd a későbbi tervezések – különösképp a kegyeleti
kert kialakításának – ehhez igazítását. A szakmai grémiumnak tagja kell, hogy
legyen városunk temetőkutatóján kívül a helytörténeti múzeum néhány tudora, egyháztörténeti
szakértő, a néprajz tanszék kutatói, Kanyó Ferenc, a helyi hősi sírok kutatója,
újkori régészek is, és nem utolsó sorban, a hely szelleméhez méltóan a cigányprímások
kutatója és tudója.
Fölhívom szíves figyelmét, hogy a temető értékeinek föltárása és összegzése
nem építészi – és különösen nem tervezői – föladat. Ezért a Város
legöregebb,
így föltehetően a legtöbb várostörténeti értéket rejtő temetőjének fölszámolása
során, egy, a Város tervező mérnökeitől teljesen független kutatócsoport fölállítása
elengedhetetlen!
Tisztelettel:
Dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
a Szögedi Védegylet elnöke
Szeged, 2004. Ígéret hava (május) 12.-én
