www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 20.-a - Bernát neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Pünkösd hétfő


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

" A Bartók "

"Hull az elsárgult levél…" – avagy a Bartók-ügy

A szabályok vonat(k)ozása ide-oda

"A közművelődési törvény előírja, hogy minden kulturális (vagy közoktatási) közintézmény megszüntetésekor vagy átszervezésekor a miniszter véleményét ki kell kérni!" - véli Szabó László (képünkön), aki szerint az egy hónapja bezárt Bartók Béla Művelődési Központ esetében ez nem történt meg. Így az amúgy is panamagyanús ügyet szerinte törvénytelenségek is kísérik.

"Először is szeretném megjegyezni, hogy lett volna alternatíva arra vonatkozólag, hogy ne kelljen bezárni a Bartók Béla Művelődési Központot" - mesélt a történet előzményeiről Szabó László önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke.

Az utolsó belvárosi kultúrház…
„De az igazság az, hogy a város részéről soha, senki nem vizsgált meg más komoly lehetőséget. Az alaphelyzet szerint a városi ügyészségnek szüksége volt egy helyre. Az ügyészség bárhol elférne, sőt a városban sokkal alkalmasabb helyek is vannak, mint a művelődési ház. Hogy mégis miért pont a Bartókot választották, nem tudni. Az ügyészség szempontjából persze érthető a dolog, ők a bírósághoz és a Szegedi Fellebbviteli Főügyészséghez legközelebbi épületre mutattak rá. Csakhogy ez egy működő intézmény volt; az utolsó belvárosi kultúrház. A torony alatt egyszerűen csak rámutattak egy házra a térképen, és a civilekkel, szakemberekkel történő egyeztetés nélkül kitakarítottak egy gazdaságosan működő intézményt, miközben üresen álló épületek is vannak a városban. Az egyik ilyen a színészház. Két és fél éve nem lakják, és tökéletesen alkalmas lenne a feladatra. A városi ügyészségnek ugyanis nem nagy belső terekre van szüksége, mint amilyen a művelődési ház, hanem sok kisebb irodára, illetve olyan helyiségre, ahol iratokat lehet tárolni” - mondta el a képviselő.

Elismerni a hibát…
„Nemcsak a bezárásához, hanem a szüneteltetéséhez is miniszteri engedélyre van szükség” - folytatta Szabó, rátérve a levél körüli anomáliákra. „Ez nem történt meg. Kétszer is született úgy döntés Bartók ügyében, hogy nem volt mellette miniszteri passzus. Ekkor én a városvédő egyesület nevében küldtem egy levelet a minisztériumba, amelyre még mindig nem kaptam választ.”

Szabó Lászlónak megemlítettük: a mai napon Solymos László szocialista alpolgármester úgy nyilatkozott az egyik helyi médiumban, hogy április 14-én írtak levelet, a válasz meg is érkezett, csak a május 16-i közgyűlés utáni héten - igaz, még a 30 napos határidőn belül -, ezért nem tudták bevinni az ominózus közgyűlés elé az engedélyt.

Még ha ez így is történt, ezzel a nyilatkozatával elismeri a szabálytalanságot az alpolgármester - így a képviselő. Egyrészt ugyanis az említett közgyűlés már a második volt, ahol napirendre tűzték a Bartók sorsát, és csak ezt megelőzően kértek véleményt a minisztertől, ráadásul még ezt is későn: a levél a másik közgyűlésre sem érkezett meg. Attól még tehát, hogy kifogásokat keresnek a városvezetők, törvénytelen módon jártak el.

Forrás: szegedma.hu

 

Szeged (magyar)

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Tóth Béla

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Bogár László - Hálózatok világuralma

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: Kálmány Lajos

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kecske ételek

Helyünk és sorsunk Európában

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: József Attila Szegeden

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Tömörkény István: Hétről hétre

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből