www.ujszeged.hu
2020. Mag hava (Október) 22.-e - Előd neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Gazdaságvédelem

Az ingatlanadóból fedezik a nemzetközi spekuláns tőke nyereségét

Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke szerint a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi pénzpiac elkötelezettje, az ingatlanadóra pedig azért van szükség, hogy a spekuláns tőke nyereséget érjen el. Az alábbi interjúból is látszik, hogy a Jobbik előretörése radikalizálja az egész társadalmat, a kérdés csak annyi: ki az, aki nem csak szavak szintjén akarja a változást?

– Egy kormányváltás akkor nem sokat számít.
– Dehogynem. Nem törvényszerű, hogy így működjenek a dolgok. Magyarországon semmi sem indokolja a magas kamatlábat. A nemzeti banknak kötelessége leszállítani a kamatot. Ez ellen az az érv, hogy akkor kivonul a tőke. Bárcsak kivonulna! Hiszen rajtunk élősködik egy csomó pióca.
– Az emberek többsége azt hiszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy hazai intézmény, és nem tudják, hogy a központi bankok rendszerének egyik eleme. Akkor mit várhatunk tőle?
– A Monetáris Tanácsban a pénzpiac érdekeltjei a pénzpiac érdekeinek megfelelő döntéseket hoznak. Nézzük a problémát távolabbról! A családoknak, az államnak, a vállalatoknak és a bankoknak van saját mérlegük. Ezek a mérlegek különböznek. Az első három mérlege és a bankrendszer mérlege alkot két fő csoportot, amelyek egymásnak tükörképei. A bankrendszer aktívái a nem banki szereplők kötelezettségeit, vagyis adósságait jelentik. Minél jobban megterheli a bankrendszer a „nem-banki” szereplőket, az annál jobb a bankoknak, és rosszabb a „nem-banki” szereplőknek. Ezt a fajta szembenállást nálunk tagadják, és azt hiszik, hogy a bankok és az állam mérlege egy és ugyanaz. Egy nemzetgazdaságnak a nem-banki szereplők mérlegét kellene egyensúlyban tartania. Mi pedig folyamatosan a bankok mérlegét akarjuk egyensúlyban tartani. Ha megnézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy a banki mérlegek nagy nyereség mellett rendben vannak, a többi három mérlege viszont tragikus.
– Más országokban hogyan működik - kissé nagyképűen és leegyszerűsítve - a kapitalizmus? Ahogy nemrég egy országos internetes portál is megfogalmazta: Magyarország a féltudású elit országa. Régi diplomák, rossz országokban, elkényelmesedett agytekervények, versenyképtelen ötletek, bebetonozott struktúrák, mérhetetlen korrupció. Mikszáth Kálmán irigykedne. Akkor mit várunk az átlagpolgároktól?
– Egy észbontó agymosáson vagyunk túl abban a kérdésben, hogy mit jelent a kapitalizmus. Lehet, hogy azért is, mert a magyar nyelv izolált, és a mindennapi életben nem nyert teret a külföldi szakirodalom. A németek például viszonylag széles szakirodalmi bázison élnek, ezért a különböző ismeretek ütköztetéséből egy normális „tudat” fejlődött ki. Mivel Magyarország kicsi, hatékonyan lehet manipulálni, így az emberekben olyan kapitalizmuskép alakult ki, hogy azt hiszik, ami most van nálunk, az a helyes út. Holott ez egy átverés.
– Korábban több csörte zajlott a kormány és az ellenzék között a nemzeti bank függetlenségének megőrzéséről, noha mára úgy tűnik, mintha a nemzeti bank nem is képviselné annyira hatékonyan a nemzeti érdekeket. Vagyis mégsem olyan jó nekünk a nemzeti bank függetlensége. Teljesen független szervezet, gyakorlatilag érinthetetlen.
– 43 milliárd eurónyi spekulatív tőke jött be az országba. De hol van? Azt mondják, hogy a bankokban. Ez nem igaz, hiszen a pénz soha sincs ott, ahová érkezik. Beérkezett a kereskedelmi bankokba, de már aznap vagy másnap továbbment oda, ahol jövedelmet tud szerezni. Vagyis a nemzeti bankba, mert ott nagy kamatot ígérnek, és az MNB köteles befogadni ezt a pénzt, és köteles kamatot fizetni érte. A nemzeti bank kiszolgálja a kereskedelmi bankokat, és nagy jövedelemmel táplálja őket. De a nemzeti bankról szóló törvény szerint annak kamatveszteségét a költségvetés köteles megtéríteni. A nemzeti bank gyakorlatilag a költségvetés terhére táplálja a kereskedelmi bankokat, azok pedig a spekulációs pénz tulajdonosait. A költségvetés megfejése történik. De mit csinál a nemzeti bank ezzel a pénzzel? Ez a pénz még aznap továbbvándorol külföldre, mert a nemzeti bank köteles a tartalékait külföldön tartani. Mert akkor biztonságos, ha nem az országban van. Nézzük a folyamatot a gyakorlatban! Például a Deutsche Bank elküldi a német hátterű magyarországi kereskedelmi bankba a pénzt. Az továbbadja a nemzeti bankba, az pedig elküldi külföldre, mégpedig a Deutsche Bankba. Míg a Deutsche Bank 1 százalékot fizet a magyar nemzeti banknak, addig mi 9 százalékot fizetünk neki. Lényegében a két kamat közötti különbözetet egymás között elszámolják, és viszik ki a jövedelmet. A pénz valójában meg sem járja ezt az utat, a pénzáramlás csak az üzleti könyvekben jelenik meg. Ezt kamatswapnak hívják. A pénz állandóan úton van, állandóan áramlik, és az áramlásokból jelentkező jövedelmeket csapatják le itt és ott. Magyarország folyamatosan a nemzetközi pénztőke javára csapatja le a jövedelmeket.
– Az ingatlanadóról mi a véleménye?
– A megdrágított lakáshitelezések miatti otthonvesztéseket növeli az ingatlanadó. Ha nekem van egy házam, az évente a 2-3 százaléknyi amortizáció folytán legalább ekkora költséget is generál a karbantartás miatt. Valahol máshol kell megkeresnem azt a jövedelmet, amit ráfordítok a karbantartásra. Ugyanez van a lakások esetében is. Egy társasházban mindenki fizeti a közös költséget. Tehát kiadásom keletkezik az ingatlanommal kapcsolatban. De ha ehhez járul az ingatlanadó, akkor azt is valahonnan máshonnan szerzett jövedelemmel kell fizetnem. Ha mondjuk 150 ezer forint a havi fizetésem, és eddig 10 ezer forintot költöttem a lakásra, akkor most még plusz 10 ezer elmegy. És nem marad elég jövedelmem egyéb célokra. Vagyis kiszívják a gazdaságból a pénzt, beviszik az államháztartásba, ami így fizetőképes lesz a pénzügyi spekuláció kamatszámlájának kifizetésére, hiszen a nemzeti banknál képződő kamatszámlát a költségvetésnek kell kifizetnie. Az ingatlanadó olyan adó, ami mögött önmagában jövedelemképzés nincs, de jövedelemkiszívás van. Nem generál másoknak több jövedelmet, egy központosított elszívásról van szó, amely kizárólag a pénzpiac érdekét szolgálja.
– Mindig a Nyugatra hivatkoznak, ahol az ingatlanadónak komoly hagyományai vannak.
– Magyarországon a bérek nem tartalmazzák a lakhatás költségét. Olyan bérszinten élünk, amibe nem fér bele sem a lakás építése, sem a lakáshitelek normál körülmények közötti törlesztése, és nem fér bele a lakásbérlet sem. A mai magyar jövedelmek nem biztosítják a lakhatás feltételeit. Sokféle hatást válthatnak ki az ingatlanadóval: kikergetik az embereket az otthonukból, illetve az ingatlanok értékét csökkentik.
– Ide kapcsolódik, hogy miért ilyen alacsonyak a hazai bérek? Folyton a termelékenységre hivatkoznak, ámbár az elemzéseket multinacionális cégek állítják össze. Így aztán az emberek természetesnek veszik ezt a kis fizetést. A kör pedig bezárul, az információ megtagadva.
– Ezért mondom, hogy magyar nyelven lehet butaságokat beszélni. Ha valaki elég sokszor mondja, akkor az emberek el is hiszik. A magyar benzinkutas ugyanúgy dolgozik, mint az osztrák benzinkutas. Ha körülnézünk, a nemzeti jövedelem előállításában aktív emberek termelékenységi mutatóiban lényeges különbség nincs. A magyar feldolgozóiparban és szolgáltatóiparban nincs lényeges különbség. Amikor a szolgáltatásban például a bér tizede az európainak, akkor a statisztika úgy mutatja ki, hogy tizednyi hatékonysággal dolgozik. Mert a bér jelenti a mércét. Lényegében ez megint egy óriási átverés. Ha a GDP-be beleszámítom a kormányzati munkát is, és egy köztisztviselő negyed annyi bérért dolgozik, mint egy osztrák, akkor a kormányzati teljesítmény is negyede lesz az osztráknak, és így alacsony a GDP. És akkor azt mondják, hogy azért olyan alacsony a GDP, mert nem vagyunk elég termelékenyek. Csak azt kell megnézni, hogyan számítjuk a termelékenységet.
– Ha történetfilozófiai síkról közelítjük meg Magyarország felzárkózását a nyugati országokhoz, akkor a kvázi gyarmati státusz hogyan törhető át? Hiszen a centrális, félperifériális, perifériális világok között alig van átjárás. A centrális Nyugat éppen azért centrális, mert kiszívja a félperifériák és perifériák energiáit. Magyarország köztudottan félperifériális ország a mohácsi csatavesztés óta.
– Az EU alapító szerződése, a Római Szerződés, amit 1992-ben korszerűsítettek, jelenlegi formájában rossz. Az unió gazdaságpolitikája a szabad versenyen és a nyitott piacon alapszik, amit a 98. és a 105. cikkely tartalmaz. Ugyanakkor az 1. cikkely azt is mondja, hogy az emberek boldogulásáért az emberekhez a lehető legközelebb kell hozni és átláthatóvá kell tenni a döntéseket, ez a szubszidiaritás elve. Ez ellentmondás, hiszen a nyitott piac nem átlátható az emberek számára, és a társadalomtól elszakadva hozzák a döntéseket. Az elmúlt hónapokban kibontakozó válság mindenki előtt világossá tette, hogy az unión is túlmutató pénzpiac mennyire hamis és spekulatív. Az uniós országok kormányai a válság hatására több mint 3000 milliárd eurónyi kötelezettségvállalással terhelték meg Európa polgárait. Ez az jelenti, hogy a 400 millió európai polgár egyenként több mint kétmillió forintnyi átlagadósságot kapott a nyakába. Kiderült, hogy nem hatékony a szabad verseny dogmája. Az unió vezetése ugyanakkor nem hajlandó ezzel szembenézni, hanem elkártyázzák az uniós polgárok jövőjét. Meg kellene változtatni az alapszerződést is, hiszen a jelenlegi feltételek mellett Magyarország sohasem fog felzárkózni a perifériáról. Magyarország pénzügyi eszközállománya 22500 milliárd forint volt 2008 végén. Emellett 50 ezer milliárd forint a kötelezettségállomány. A nettó hiány tehát kb. 28 ezer milliárd forint. Vagyis az eszközök teljes egészében külföldi kézben vannak, hiszen a kötelezettségek fejében járadékot akarnak szedni. Tehát mi 50 ezer milliárd után fizetünk járadékot, aminek a fedezetét 22500 milliárdból akarjuk előteremteni.

forrás: ingatlanmagazin.com

Az eredeti cikk itt olvasható >>

 

Mangalica

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Dankó Pista

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Bogár László : Bokros újratöltve

Kilófaló finomságok

10 nap az Iszlám Államban

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Aranyszarvas földjén

A hű folyó

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Mária román királynő párizsi követsége

Oláh Miklós: A Csillagépület

Ehető virágok

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Radnóti Miklós

Aki Európából (is) látta Magyarországot...