www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 06.-a - Brúnó, Renáta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Aradi Vértanúk (1849.) (1849)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


76 éves

A Ligetfürdő régi nevén SZUE

 

A kiadványt összeállította

dr. Szabó László volt úszó

a Szegedi Úszó Egylet tagja

 

 

 

 

Írták:

Varró Oszkár sporttörténeti kutató

Nagy Attila a Szegedi Úszó Egylet elnöke

Ágoston István a Szegedi Fürdők KFT építészmérnöke


A Szegedi Úszó Egylet és a SZUE sportuszoda története

 

A SZUE múltja és jelene

 

A Szegedi Úszó Egylet 1914-ben alakult. Színe zöld-fekete volt. Első elnöke Barcsay Károly, ki sokáig tagja volt az elnökségnek. A SZUE tagok a testkultúráért lelkesedő, fiatal, aktív sportemberek voltak.

A megalakult úszó egyesület nagy kedvvel szervezte és irányította a város úszó és vízilabdasport életét. A versenyszerű úszósport beindulásával hamarosan a vidék meghatározó úszó és vízilabdasport bázisává fejlődött.

Az egyesület úszó és vízilabda bázisa a szegedi Rókusi tó 1921-1930-ig, míg át nem adták az újszegedi versenyuszodát. A Rókusi tóban edzettek, mely kevésbé volt alkalmas minőségi úszómunkára - nád és sás vette körül - a rajtokat a stégekről gyakorolták. Innen indultak fővárosi és európai hírű uszodákba, neves versenyzők legyőzésére.

Az első igazán átütő erejű országos sikereket a SZUE sportolói az 1920-as években érték el. Szinte minden évben a vidék legjobbjai voltak, a megrendezett úszóversenyeken. Hamar felzárkóztak az országos érvonalhoz. Ehhez járult hozzá az újszegedi Versenyuszoda (SZUE) megépítése. A nagyszerű sportmecénás dr. Klebelsberg Kunó grófnak az akkor kultuszminiszternek (1922-1931) és Hajós Alfréd építészmérnöknek köszönhetően, az újszegedi Versenyuszoda elkészült 1930. szeptember 18-án, és ünnepélyes átadásra került. A két sportkedvelőnek a szegedi úszók azóta is hálásak, a híressé vált uszodában fejlődtek európai hírű úszóvá. A SZUE két úszója Wanie András, Wanie Rezső tagja volt az 1928-as amszterdami olimpián szereplő magyar úszóváltó csapatnak, a 4x200 m-es gyorsváltóval negyedik helyezést értek el, és az 1932-es Los Angeles-i olimpián szereplő magyar úszóváltó csapat tagja Wanie András, a 4x200 m-es gyorsváltóval harmadik helyezést ért el.

Az 1930-as évek végén a SZUE tisztségviselői voltak: elnök vitéz Szabó Géza, társelnök Szivessy Lehel, Szirányi Béla, Szeitz Ferenc, alelnökök Wanie András, Moldován Lajos, Reich Miklós, Pálfy György, Szanyi István, főtitkár Balugyánszky Béla, titkár Jakab Ernő és Aigner Sándor (Szegedi Almanach, 1938.172.)

Az Úszó Egyletet 1946 őszén megszüntették. Az úszók a SZEAC-ban folytathatták a sportot, majd az egyesület nevet változtatott. Előbb 1950-1956 között Szegedi Haladás, 1957-től újra SZEAC, 1975-től SZEOL-AK, 1980-as évektől 2001-ig SZEOL SC, Szeged SC néven működött.

Az úszó egyesület 1994-ben önállósodott, újjáalakul, régi nevét újra felvéve. A SZUE első elnöke Nagy Pál volt. Azóta egyesületünk Sódar László, Csőke Szilveszter és Kiss Gyula elnökségével működött. Versenyzőink a nagy elődeink nyomdokaiba lépve kiváló országos és nemzetközi eredményeket értek el. Szél Friderika  hatszoros Magyar Bajnok úszónőnk aki már a lisszaboni Ifjúsági Európa Bajnokságon ezüstérmet tudott nyerni, 2006-ban a budapesti Európa Bajnokságon képviselte egyesületünket. Rajta kívül Zalai Zita indult még Budapesten egyesületünk színeiben 50 méter pillangóúszásban. Utánpótlás korú versenyzőink Országos Bajnokságokon, Seregszemléken kiváló eredményeket értek el.

2005-től  napjainkig a Szegedi Úszó Egylet elnöke Nagy Attila. Elmondhatjuk magunkról, hogy mi vagyunk a legrégebbi és legnagyobb utánpótlás bázissal rendelkező szegedi úszó egyesület. Edzőink: Bán Sándor, Molnár János, Nagy Attila, Kiss Gyula, Gellért Gábor, Balla Péter mindent megtesznek, hogy versenyzőik egészséges felnőttek és sikeres sportolók legyenek.

A SZUE – Ligetfürdő múltja és jelene

 

Délmagyarország 1926. július 20-i száma a következőkről tudósít:

 

A Szegedi Úszó Egyesület vezetősége beadványt intézett a tanácshoz és tíz millió korona segélyt kért az állóvízi (rókusi lóúsztató kiváltására építendő) úszópálya költségeihez. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt, tartson helyszíni szemlét és állapítsa meg indokolt-e a segélykérelem teljesítése”.

Az ügy ezután már állandó beszédtéma volt Szeged sport szerető közönsége körében, de majd csak 1929-ben tűnik világossá, amikor Klebelsberg Kuno 1929. szeptember 22-i szegedi látogatása alkalmával a következőket mondja a Szegedi Szemle újságírójának.

„Mostani szegedi látogatásomnak sportcéljai is voltak.

Egyenlőre csak az úszók dolgával foglalkoztunk, de ha legközelebb jövök, sor kerül a többi sportágakra is: az evezésre és az atlétikára is. Remélem a sportuszoda és a hullámfürdő ügyét hamarosan dűlőre visszük, amivel nem csak a szegedi sportéletet mozdítjuk elő, hanem a júliusi és augusztusi rekkenő meleg napokban üdülést és szórakozást biztosítunk, azoknak a szegedieknek, akik bármilyen okból a várost nyáron nem hagyhatják el.”

Az események azután felgyorsultak. 1930-ban Berzenczey Domokos akkor városi főmérnök kezdeményezi a versenyuszoda építését.

A korabeli elképzelések szerint szóba került a mai Ady Endre tér, illetve a Püspök bazár helye is.

A MUSZ vezetői Homonnay Tivadar, Beleznay László és Hajós Alfréd 1930. április 10-én érkezett Szegedre, hogy a szakmai érveket is figyelembe véve eldöntsék, hova is kerüljön az uszoda. Felvetődött a híd másik oldala is, a Vakok Intézete előtti tér. Végül is a mai helyén épült föl, ott ahol most is található. A terveket a Lechner Ödön tanítvány Hajós Alfréd (Guttmann Arnold). 1878-1955 építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok készítette el. A Báthory utcai tervezőirodájában készült tervek alapján még ugyanazon év szeptember 18-án fel is avatták az uszodát. Az avatót Komjádi Béla a MUSZ elnöke mondta: „Ezzel a szegedi pocsolya mindörökre eltűnt” – fejezte be beszédét. (Ugyanis ezt megelőzően a szegedi úszók a rókusi lóúsztatóban sportoltak.) A költségekhez a MUSZ 12 000 pengővel járult hozzá, a kút 13 000 pengőbe került. Ez utóbbi felét a város, másik felét a kultusz kormányzat fedezte.

A medence 50 x 18-as méretben készült. A tribünlépcsők fából lettek kialakítva, vasbeton tartószerkezetre szerelve. A medencét körbetöltötték, északi sarkában homokstrandot alakítottak ki. A középkikötő sori oldalon félkör alakú 10,6 x18 méteres lubickolót építettek. A víz legnagyobb mélysége 340, a legkisebb 120 cm volt. Maga a kút 350 mély, s 26 – 28 ºC hőmérsékletű, s 200 mm-es átmérőjű csövön jutott el az uszodába, ugyanis maga a kút a Vakok Intézete előtt került mélyítésre (percenként 1000 l produkált). Ezen vízmennyiség szavatolta a két éjszaka és két nap alatti vízcserét. A kőlapra ideiglenesen deszkaépítmények helyett az öltözőt 1931. májusában építették fel téglából Máder Dániel építőmester közreműködésével.

1950-ben a Szegedi Fürdő Vállalat kezelésébe került az uszoda s felépült az új öltöző és kabinsor. Ekkor épült meg a városi vízellátó rendszerre való rákötés is. 1963-ban az Odessza lakótelep építésekor tervezett melegvíz ellátás a SZUE igényét is számításba vette, de majd csak 1967-es szekunder vizes megoldás hozta meg a megfelelő melegvíz ellátást, amikor már a – 42 ºC-os székely sori hévíz kút szolgálatba lépett.

A Partfürdői melegvizes kutak megfúrása után a SZUE „levált” - a Székely sori rendszerről. S csak a saját meleg vizét használta.

A „SZUE” korszerűsítését Tarnay István tervei szerint 1988-ban fejezték be – feszített víztükörrel – úgy, hogy az eredeti 50 m-es medence 33,33-ra lett átépítve, s az újra csempézett, burkolt medence vízipóló mérkőzés lebonyolítására is alkalmas.

2003 őszén újabb korszerűsítés zajlott a SZUE területén, új fűtési rendszer épült, légsátor létesült, s minden XXI. századi technikával párosult.

2005 új fejezetet nyitott a SZUE életében, ugyanis a 75. évforduló napján indul a vízforgató rendszer kiépítése, ezzel Szeged korszerű, a sportolást s a szabadidő kihasználást is szolgáló létesítménnyel gazdagodott.

„Az általam ismertetett SZUE adatokat a Szegedi Fürdők KFT építészmérnökének Ágoston

István archiválásából használtuk fel.”

Ide fürdőről képek a 1930-as évekből

 

Hagyományőrzésben elöl járnak a szegedi uszodák üzemeltetői

és a Szegedi Úszó Egylet vezetői

 

Sporttörténeti kutatóként, testnevelő tanárként az úszósport elkötelezett híveként célom volt, hogy a nagyközönség számára látható közelségben legyenek sportoló példaképek „Dicsőség-fal” formájában mindkét szegedi uszodában: a Ligetfürdőben, régi nevén SZUE-ban, és a Városi Sportuszodában. Ennek megvalósításában a uszodák üzemeltetői, és a Szegedi Úszó Egylet vezetői is élenjártak.

A Ligetfürdő társalgójában 2004. március 15.-től láthatók neves SZUE úszók és vízilabdázók portréi, életrajzi adatokkal, melyek elkészítésében nagy segítségemre voltak a képeken látható sportemberek, azok családtagjai.

A hagyományos ápolásába bekapcsolódott a Szegedi Úszó Egylet vezetőedzője Kiss Gyula és Szabó László is. A SZUE 75. születésnapja alkalmából 2005. szeptember 18-án rendezvényt szerveztünk a Ligetfürdőben. Meghívottak voltak Littomeritzky Mária, Czene Attila és Dobay Gyula.

Ezen alkalommal elhatároztuk, hogy a Városi Sportuszoda bejáratánál is meg kellene örökíteni úszó és vízilabdázó sportcsillagainkat márványtáblán. Ez a terv megvalósult a Szegedi Városi Sportigazgatóság és a Litoszféra KFT támogatásával. 2005. december 9-én felavatásra került a tábla, melyre 20 sportoló neve került fel. Név szerint a következők: dr. Wanie András, dr. Wanie Rezső, dr. Herendi Ferenc, Kőrösi István, Engel György, id. Szívós István, Maróthy Andor (András), Littomeritzky Mária, dr. Dobay Gyula, Lantos László, dr. Bánki Horváth Béla, Molnár Ákos, Molnár János, Molnár Péter, Könyves Géza, dr. Szabó Zoltán, dr. Szentirmay István, Czene Attila, Szalai Szilvia, Szél Friderika.

A márványtáblára vésett sportolók valamennyien nyertek magyar bajnokságot, de többen Európa bajnokságot, világbajnokságot, és olimpiai győzelmeket is szereztek. Ők azok akik a SZUE Versenyuszoda és a Városi Sportuszoda falain belül kezdték pályafutásukat, itt érték el sikereiket, vagy a későbbi években máshol jutottak a sportolói csúcsra. Átlagon felüli eredményekre voltak képesek, de sohasem felejtették el a SZUE és a Sportuszoda családias, barátságos környezetét. Időről időre hazatértek, alkalmanként itt készültek fel a nagy versenyekre, vagy kapcsolódtak ki az élet zajos forgatagából, pihenés-fürdőzés ürügyén. Ezek a sportolók végig járták Európa és a világ sportuszodáit. A világ rácsodálkozott sportolói és emberi képességeikre, ők sikert sikerre halmoztak. A világba elvitték Szeged és Magyarország jó hírét. Érmekkel és dicsőségekkel halmoztak el bennünket, szurkolókat, és a nagyközönséget.

Vallom, mint gyakorló pedagógus – testnevelő, gyógytestnevelő tanár – hogy a XXI. század emberének is kellenek példaképek! Sportolói példaképek, akik értékes szellemi és fizikai képességeikről tettek és tesznek tanúbizonyságot a világversenyeken, világjátékokon.

Ezúton megköszönöm a „Dicsőségfalak” létrehozását a fürdővezetőknek és munkatársaiknak, akik kiváló munkát végeztek. Hagyományőrzésben, sportolói emlékek megőrzésében kitűnőre vizsgáztak!

                                                                                                          Varró Oszkár

                                                                                                      sporttörténeti kutató

 

A sportolókról készült képek

 

 

 

 

Hajós Alfréd „úszó utódai” Szegeden

Készítette Varró Oszkár

 

Többéves előkészítő tárgyalások után 1896-ban Athénban, az ókori olimpia földjén felújították a újkori olimpiai játékokat. Az úszásban nagy magyar siker született, mert – mint ismeretes - Hajós Alfréd (Budapest, 1878 – 1955, a MUE úszója) 100 és 1200 m-es úszásban olimpiai bajnokságot nyert. Mindkét versenyszámban biztosan, nagy fölénnyel győzött. Kettős győzelme után a közönség nagy ünneplésben részesítette, a görög újságok „magyar delfinnek” nevezték, és ami ennél is érdekesebb Hajós Alfréd győzelme nyomán a görögök „felfedezték” Magyarországot.

Hajós Alfréd sikeres olimpiai szereplése az úszás felé fordította a figyelmet hazánkban. Fellendült itthon az úszóélet és a versenyek sorozata kezdődött.

A XIX. század végén és az XX. század elején úszósport egyesületeket hoztak létre az országban a szervezett úszósportért lelkes fővárosi és vidéki sportemberek.

1907. december 12.-én Budapesten 12 fővárosi és 8 vidéki úszóegyesület képviselői jelenlétében megalakult a Magyar Úszó Szövetség, amely a továbbiakban a magyar úszó, vízilabda és műugró sportnak kizárólagos gazdája lett. A 8 vidéki egyesület közül Szegedet a Szegedi Atlétikai Klub (megalakult SZAK, 1899.) úszószakosztályának tisztikara képviselte.

Szegednek a XX. század első évtizedétől napjainkig tartó sikeres, és kitűnő úszósportja volt, és jelenleg is van. Az első szegedi úszóversenyt 1907 nyarán rendezték meg az úszósport népszerűsítése érdekében. A Szegedi Atlétikai Klubból az úszók kiváltak és önálló úszóegyletet hoztak létre Szegedi Úszó Egylet (SZUE) néven 1914-ben. Az egyesület alapszabályát a belügyminisztérium jóváhagyta. Az alapszabályzat kimondja, hogy „minden társadalmi állású férfi” számára nyitott az egyesület.

A megalakult úszószakosztály nagy kedvvel szervezte és irányította a város úszó- és vízilabdasport életét. A versenyszerű úszósport beindulásával hamarosan a vidék meghatározó úszóbázisává fejlődött. Első igazán átütő erejű országos sikereket a SZUE sportolói az 1920-as és 1930-as években érték el. Szinte minden évben a vidék legjobbjai voltak, a megrendezett úszóversenyeken. Hamar felzárkóztak az országos élvonalhoz. Ehhez járult hozzá az újszegedi Versenyuszoda (SZUE) megépítése, mely Hajós Alfréd építészmérnök tervei alapján készült el. A kiváló építész más sportlétesítményeket is tervezett: pl. Budapesten a Nemzeti sportuszodát, a Pünkösdfürdői uszodát, részt vett a Császár-fürdő és a Millenáris-sporttelep átépítésében is. A újszegedi Versenyuszoda 1930. szeptember 18.-án ünnepélyes átadásra került. Ez alkalomból ünnepi úszóversenyt és vízilabda mérkőzést is rendeztek, melyen megjelentek a Magyar Úszó Szövetség vezetői Komjádi Béla alelnök, Mérai János főtitkár, akik elismerően szóltak az új létesítményről. A nagyszerű építésznek Hajós Alfrédnak a szegedi úszók azóta is hálásak, hiszen a híressé vált uszodában fejlődött európai hírű úszóvá Wanie András és Rezső, Herendi Ferenc, Engel György, Kőrösi István, Maróthy Andor (András), Littomeritzky Mária, Dobay Gyula, Lantos László, Bánki Horváth Béla, Szívós István, akik a később fővárosi úszóklubokban érték el úszóbajnoki, olimpiai helyezéseiket, és olimpiai bajnoki címeiket. Érdekességként megemlítem, hogy Hajós Alfréd 1896-os olimpiai bajnoki győzelmének 100. évfordulóján, 1996-ban egy szegedi születésű úszófenomén, Czene Attila olimpiai bajnoki címet szerzett.

 

A szegedi úszó- és vízilabdasport - kezdetektől napjainkig

 

A szegedi úszósport bölcsője a Tisza és a Rókusi tó

 

A szegediek a Tiszán próbálkoztak egy-egy verseny rendezésével, de többnyire a környező városokba rándultak át az ottani helyi rendezvényekre: Hódmezővásárhelyre, Orosházára, Békéscsabára és Szarvasra. Edzéseik is a mai kor követelményeihez viszonyítva nomád körülmények között zajlottak. A szegedi „Rókusi” tóban edzettek, mely kevésbé volt alkalmas minőségi úszómunkára. (Nád és sás vette körül, a rajtokat a stégekről gyakorolták). Innen indultak fővárosi és európai hírű uszodákba, neves versenyzők legyőzésére. A SZUE versenyzői uszodával nem rendelkeztek 1930-ig. Uszoda nélkül is kitűnő úszói voltak ekkor Szegednek. A kor legjobb úszói a Wanie testvérek és Herendi Ferenc, akik a SZUE versenyzőiként érték el sikereiket.

 

Wanie András, dr. (Szeged, 1911 – Sacramento, 1976), aki 1926-ban a budapesti EB-n második, 1927-ben a bolognai EB-n harmadik, 1928-ban az amszterdami olimpián negyedik, 1930-ban országos bajnokságot nyert 4x200 gyorsváltó tagjaként, 1931-ben a párizsi EB-n első 4x200 m-es gyorsváltó tagjaként, 1932-ben a Los angelesi olimpián 4x200 m-es gyorsváltóban harmadik, 1933-ban a torinoi főiskolás VB-n első 4x200 m-es gyorsváltó tagjaként, és vízilabda válogatottként is nyert. Huszonegyszeres magyar válogatott 1926-33 között. A Magyar Úszó Szövetség szövetségi kapitánya 1940-43 között. Földművelésügyi miniszteri osztálytanácsosként, mezőgazdasági szakértőként dolgozott.

Wanie Rezső, dr. (Szeged, 1908 – Sacramento, 1986), aki 1928-ban a párizsi főiskolai VB-n 50 m-es gyorsúszásban, 100 m-es gyorsúszásban és a 4x50 m-es gyorsváltóban első lett. Tízszeres magyar válogatott 1926-31 között. A SZUE vízilabdacsapatának is tagja volt. Civil életben jogi pályán dolgozott.

Mindketten szegedi sportolóként érték el úszósikereiket. A Szegedi Piarista Gimnázium diákjai, majd Szegedi Tudományegyetem joghallgatói voltak. Később külföldre távoztak.

Herendi (Hay) Ferenc, dr. (Szeged, 1909 - †), aki 1930-ban a darmstadt-i főiskolai VB-n első 4x100 m-es gyorsváltóban (Csepela Gyula, Flór László, Herendi Ferenc, Székely András), harmadik 3x100 m-es gyorsváltóban (Bicskey Aladár, Herendi Ferenc, Székely András) 1929-31 között kétszeres válogatott a SZUE versenyzőjeként. OB első 100 m-es hátúszásban 1929-ben és 1931-ben. A szegedi vízilabdacsapat tagja is volt. A Szegedi Tudományegyetem joghallgatója volt, majd jogi pályán dolgozott.

 

A szegedi úszó- és vízilabdasport fellegvára a SZUE versenyuszodája

 

A Tisza folyó bal partján fekvő Újszegeden található a SZUE versenyuszodája, mely párpercnyire van a belvárostól. Rövid sétával a Belvárosi Hídról elérhető -, mindjárt a bal parti hídfő mellett láthatjuk. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Szeged város országgyűlési képviselő hathatós támogatása révén városképi jelentőségű versenyuszodát kapott a város és az egyesület (1930), mely télen-nyáron nyitott volt. (50 m-es versenymedence és 1500 nézőt befogadó lelátó, és öltözők) A városi Vízművek és Fürdők KFT 1987-88-ban korszerűsítette, (Tarnai István építész tervei alapján) 33 1/3 m-re, és egy újabb medencével bővítette. Jelenleg a versenyúszók már a létesítményt csak alkalmanként veszik igénybe, a nagyközönség használatába került. Örömteli hír a SZUE életében, hogy a szegedi Önkormányzat támogatásával 2003. évben a SZUE rekonstrukció első lépcsőjeként befedték sátortetővel a medencéket és az öltözőket is téliesítették. Az uszoda elsősorban az iskolások úszásoktatását szolgálja. A patinás uszoda 1930-tól 1978-ig edzések és nagy versenyek színhelyéül szolgált. Ezen időszak legnevesebb és legeredményesebb úszói: Engel György, Kőrösi István, Maróthy Andor (András), Szívós István, Littomeritzky Mária, Dobay Gyula, Lantos László, Bánki Horváth Béla voltak. 2005-ben a rekonstrukció második lépcsőjeként a versenymedencét átépítették, vízforgató berendezéssel látták el és újracsempézték.

 

Engel (Angyal) György (Szeged, 1919 – Németország, 1944), aki 1936-ben a SZUE versenyzőjeként a Császár uszodában legyőzte a berlini olimpiai 200 m-es mellúszás bajnokát, a japán Hamuro-t. 1937-42 között háromszoros válogatott a SZUE, majd az UTE úszójaként. 1938-ban a londoni EB-n negyedik a 200m-es mellúszásban. 1939-ben Bécsben beállította az országos csúcsot, Münchenben 100, Párizsban 200 m-en is legyőzte a franciák világhírű úszóját Cartoneet-et a táv világrekorderét. OB első: 100 m-es mellúszásban (1937. SZUE, 1938, 1939, 1940. UTE), 200 m-es mellúszásban (1938, 1939), 4x100 m-es gyorsváltóban (1940), 4x200 m-es gyorsváltóban (1939), 3x100 m-es gyorsváltóban (1938, 1939, 1940). Színészképző főiskolát végzett, majd behívták munkaszolgálatra. Németországban 1944-ben eltűnt.

Kőrösi István (Szeged, 1915 -), aki 1930-33: a SZUE, 1934-47: az UTE versenyzője. 1937-43 között magyar válogatott keret tagja volt. 1932-ben és 1933-ban ifjúsági országos bajok a SZUE színeiben 3x200 m-es gyorsúszásban, 1938-ban a londoni EB-n harmadik 100 m-es gyorsúszásban, negyedik 4x200 m-es gyorsváltóban (Eleméri Rezső, Kőrösi István, Gróf Ödön, Lengyel Árpád). OB első: 100 m-es gyorsúszásban (1943), 4x100 m-es gyorsváltóban (1937, 1938, 1940, 1941, 1943), 4x200 m-es gyorsváltóban (1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1945), 3x100 m-es gyorsváltóban (1938, 1939, 1940, 1943). Ötször volt országos rekorder. A Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csík Ferenc összeállítású 4x100 m-es gyorsváltó 1937-ben világrekordot állított fel (4:06,6), majd a következő évben ugyanez a staféta a saját világrekordját megjavította (4:02,0). 1947-ben hagyta abba a versenyzést és edzőként, versenybíróként tevékenykedett. Az Egyesült Izzó dolgozójaként ment nyugdíjba.

Maróthy Andor (András) (Szeged, 1918 – Szeged, 1986), aki 1934-35 között kétszeres válogatott a SZUE versenyzőjeként. 1934-ben a magdeburgi EB-n első 4x200 m-es gyorsváltóban (Csík Ferenc, Maróthy Andor (András), Gróf Ödön, Lengyel Árpád). Civil életben mérnökként dolgozott Szegeden.

Szívós István (Szeged, 1920 - 1992), aki 1931-32: a SZUE, 1933-39: a MUE, 1939-44: a MAC, 1946-49: az MTK, 1949-58: a Vasas SC úszója és vízilabdázója. Úszásban háromszor csapatbajnokságot nyert. Egyszer volt tagja a magyar úszóválogatottnak Vízilabdázásban kétszeres magyar bajnok. Hatvannégy alkalommal volt válogatott. 1948-ban a londoni olimpián a második, majd az 1952-es helsinki olimpián és az 1956-os melbourne-i olimpián első helyezett csapat tagja. 1954-ben torinoi EB-n első helyezett lett.

Littomeritzky Mária (Bognár Emilné) (Szeged, 1927 -), aki 13 éves korától szülővárosa úszó egyletében (SZUE) készült a versenyekre. 1942-ben Budapesten az ifjúsági országos bajnokság nyerte első aranyérmét 200 m-es mellúszásban. Sárosi mester tanítványaként került Budapestre a Vasutasokhoz, és a klub többszöri névváltoztatása (Bp. Lokomotiv, Bp. Törekvés, BVSC) ellenére törzstag maradt. Hatszoros egyéni és tizenhétszeres csapat bajnok 1947-ben a párizsi főiskolai VB-n első 4x100 m-es gyorsváltóban és 3x100 m-es vegyesváltóban, második 100 m-es gyorsúszásban.. 1949-ben a budapesti főiskolai VB-n második 200 m-es mellúszásban. Sokszoros bajnok úszónő háton három olimpián (1948. London, 1952. Helsinki, 1956. Melbourne) lépett rajtkőre. 1952-ben Helsinkiben az olimpián a világcsúccsal győztes 4x100 m-es gyorsváltóval a délelőtti futamban úszott, a döntő során már csak tartalék volt. Olimpiai aranyérmét és diplomáját a versenyek után a budapesti finn nagykövetségen vehette át. 1954-ben a budapesti főiskolai VB-n első 4x100 m-es gyorsváltóban és 4x100 m-es vegyesváltóban, második 100 m-es pillangóúszásban. A közel tíz éven át válogatott kerettag úszónő többször volt tagja a világ és Európa-csúcsot javító magyar gyors- és vegyesváltónak. Az aktív versenyzéstől visszavonulva edzőként kétszer segítette versenyzőit az ötkarikás játékokon (1960. Róma, 1964. Tokió) és klubedzőként dolgozott a BVSC Szőnyi úti uszodájában.

Dobay Gyula, dr. (Szeged, 1937 -), aki szegediként érte el kezdeti sikereit (1950-55: Szegedi Petőfi SK, 1955-56: Bástya VTSK). Nevelő edzői voltak Faragó Sándor és Gergely János. 1957-66 között az Ú. Dózsa színeiben versenyzett, majd 1967-70 között az MTK úszója. Szegedikén háromszoros ifjúsági országos bajnok 100 m-es gyorsúszásban. 1956-ban a melbourne-i olimpián második a 4x200 m-es gyorsúszásban, kilencedik a 100 m-es gyorsúszásban. 1958-ban a budapesti EB-n második 4x100 m-es vegyesváltóban, harmadik 4x200 m-es gyorsváltóban és 100 m-es gyorsúszásban. 1960-ban a római olimpián ötödik 100 m-es gyorsúszásban. 1962-ben a lipcsei EB-n negyedik 4x100 m-es gyorsúszásban. 1964-ben a tokiói olimpián hatodik 4x100 m-es vegyesváltóban. Sokszoros országos bajnok gyorsúszásban és vegyesúszásban. Válogatott keret tagja 1956-65 között. Európai csúcsokat úszott 100 m-es gyors 1960. 55,8; 200 m-es gyors 1960. 2:07.2; 1964. 2:02,5. Az aktív versenyzéstől visszavonulva, főfoglalkozású edzőként dolgozott 1970-90 között a Bp. Honvédban, külhonban (Kuvaitban) és a Kecskeméti SC-nél. Tanítványai voltak Mikola Tamás, Klausz Valter magyar bajnokok. Jogi diplomát szerzett (1963. Szegedi Tudományegyetem), jelenleg Budapesten él.

Lantos László (Békéscsaba, 1938 -), aki szegediként érte el kezdeti sikereit, 1958-ban a SZEAC gyorsúszója. 1959-61 között az FTC, 1962-65 között a Bp. Spartacus sportolója. Az 1960-as római olimpián 100 m-es gyorsúszásban, 4x200 m-es gyorsúszásban és 4x100 m-es vegyesúszásban szerepelt. 1958-61 között válogatott kerettag. Civil életben sportújságíróként és úszóedzőként dolgozott, jelenleg Budapesten él.

Bánki Horváth Béla, dr. (Orosháza, 1920. december 20. -), aki Orosházán kezdett el úszni, majd Budapestre került, ahol dr. Csík Ferenc lett az edzője. Később Wanie András szegedi származású úszókapitány volt az edzője. 1938-ban 100 m-es hátúszásban országos ifjúsági bajnok. 1939-44 között válogatott kerettag, magyar bajnokságokon második és harmadik helyezett hátúszásban. Az úszás fontos szerepet játszott egész életében, 36 éves koráig versenyzett, majd 65 évesen újra kezdte, mint szenior úszó Úgy nyilatkozott erről: egyszerűen szeretek úszni és boldog vagyok, ha az ország eredményeit is javíthatom.

Ő ma Magyarország legidősebb – 82 éves – aktív világcsúcstartója és világbajnoka. Négyszeres világbajnok, tizenkilencszeres Európa-bajnok és nyolcszoros világjátékok aranyérmese a szenior kategóriában. Agráregyetemet végzett, ott is doktorált. Pedagógusként dolgozott évtizedeken át, iskolaigazgatóként vonult nyugdíjba Szegeden.

 

A szegedi úszó- és vízilabdasport „jelenlegi otthona” a Városi Sportuszoda

 

A szegedi úszóélet korszerűbb otthont kapott 1979. április 4.-én átadott Városi Sportuszodában (Szeged, Temesvári krt. 33.). Jobb körülményeket biztosított a város Sportigazgatósága részükre, télen sátortető alatt edzhetnek a fedett sportuszodában. (Az 50 m-es versenymedence feszített víztükrű és vízforgató berendezéssel ellátott). Itt nevelkedett fel Czene Attila, Fodor Rajmund, Molnár Tamás a SZAK (1899), SZEAC jogutódja a SZEOL AK (1976), majd a Szeged SC úszó- és vízilabda szakosztályában. Ők olimpiai bajnoki címet szereztek.

 

Fodor Rajmund (Szeged, 1976. -), aki vízilabdázó 1989-96: a Szeged SC-ben és nevelő edzője Lihótzky Károly. 1996-99: az FTC-nél. 1999-től a Florentina (Olaszország) vízilabdázója. 1992-ben és 1994-ben junior EB-n első, 1995-ben Universiade-n második, 1997-ben EB-n első, 1998-ban VB-n második, 1999-ben EB-n első, 2000-ben a sydneyi olimpián első, 2003-ben VB-n első helyezett csapat tagja. 1992-től válogatott kerettag. 1998-ban az év vízilabdázója. A Szegedi Tudományegyetem joghallgatója.

Molnár Tamás, dr. (Szeged, 1975. -), aki vízilabdázó 1985-96: a Szeged SC-ben és nevelő edzője: Lihótzky Károly. 1996-99: az UTE vízilabdázója, 1999-2000: Dobrovnik, majd 2000-től a Becsej játékosa. 1992-ben és 1994-ben junior EB-n első, 1995-ben Universiade-n második, 1997-ben EB-n első, 1998-ban VB-n második, 1999-ben EB-n első, 2000-ben a sydneyi olimpián első, 2003-ben VB-n első helyezett csapat tagja. 1992-től válogatott kerettag. 1998-ban az év vízilabdázója. Szegeden jogi diplomát szerzett.

 

Szegedi születésű győztes „100 évvel későbbi olimpián”

(1896. Athén, Hajós Alfréd – 1996. Atlanta, Czene Attila)

 

Czene Attila (Szeged, 1974), aki már az újszegedi Sportuszodában ismerkedett meg az úszás rejtelmeivel. Hat éves korától tizennégy éves koráig a SZEOL AK úszó szakosztályának tagjaként érte el korosztályában győzelmeit. Sikert sikerre halmozott és az országos úszóversenyek meghatározó alakjává vált. A tehetséggel és szorgalommal rendelkező úszófenomént a „Mester” – Széchy Tamás – úszótanodájába invitálta edzőjével Banka Péterrel, nagyobb lehetőségek reményében. Budapesten elérte célját, felért a sportolói csúcsra – három olimpián vett részt – 1996-ban Atlantában olimpiai bajnokságot nyert 200 m-es vegyesúszásban. Olimpiai harmadik helyezett vegyesúszásban (1992. Barcelona), olimpiai negyedik helyezett vegyesúszásban (2000. Sydney), kétszeres VB harmadik helyezett vegyesváltóban (1994, 1998), kétszeres EB második helyezett egyéni és vegyesváltóban (1993, 1995), huszonkétszeres országos bajnok (1992-1998). Ezeket az eredményeket BRSE és a Sport Plusz SE versenyzőjeként érte el. Jelenleg az USA-ban egyetemi tanulmányokat folytat.

„Szeged - Víziváros”

 

A Szegeden élőknek fontos a Tisza közelsége, a víz – vízi jártasság, az úszni tudás, amit iskolai, sportegyesületi úszásoktatáson, és uszodai magánórákon szerezhetnek meg. A megszerzett alapok után a versenyszerűen úszni szándékozók bekapcsolódhatnak a szervezett úszó és vízilabda sportéletbe. A SZEOL AK megszűnésével az úszók és a vízilabdázók külön váltak és önálló egyleteket hoztak létre. Megalakult a Szegedi Úszó Egylet és a Szegedi Vízilabda Egylet.

A SZUE a szakosztályának jelenleg 156 igazolt sportolója van, ebből 61 a versenyző. Az edzéseket Kiss Gyula vezetésével 5 fős edzői gárda végzi.

A Szegedi Úszó Egylet a város egyik alapsport bázisa, mely feladatának tekinti az utánpótlást, úszó utódok Szegeden nevelését, és képviselni a várost bel- és külföldön egyaránt. Az egyesület a hazai bajnokságokon, kupákon egyéb versenyeken kívül sok nemzetközi viadalon is részt vett, mint pl. Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Finnországban.

A Szegedi Vízilabda Egylet a magyar póló egyik legjelentősebb bázisa, ahol hosszú évek óta eredményes utánpótlás nevelés folyik. Juhász György szakosztály elnök által irányított edzői csoport a felnőtt és korosztályos csapatokat működtet az I. osztályú bajnokságban. Ez a gárda Szeged városának nemzetközi szinten is egyik legeredményesebb egyesülete. A felnőttek csapatát is többnyire diákok – egyetemisták – alkotják. A két egylet tagjai alkalmanként egyesítik erőiket, mely együttműködéseknek pl. úszó országos bajnoki győzelem lett az eredménye. 1993-ban legyőzték az esélyes FTC csapatát 4x100 m-es gyorsúszó váltóban. (Molnár Péter, Szabó Zoltán, Molnár János, Könyves Géza).

A két Egylet fejlődése és eredményei rengeteg örömöt szerez szurkolóinak, támogatóinak és Szeged városának.

 

Gabonakonyha

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

A leves hazudik

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Manipulált mértéktelenség

Péter László: Szegedi számadás

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Magyarország felszámolása

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla

Bogár László : Örvényben

Az élő Árpádok

Mária román királynő párizsi követsége

Globalizációs végjáték

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...