www.ujszeged.hu
2024. Enyészet hava (November) 05.-e - Tétény, Imre, Zakariás neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hídemlék

180 fotó és tervrajz egy kötetben a lerombolt vasúti hídról

Tisztelt Sajtópartnerünk!
Impozáns kötet idézi meg az 1944-ben lerombolt, máig rejtélyes szegedi vasúti hidat. A frissen megjelent könyvben olvasni lehet az Agatha Christie regényéből már jól ismert Orient Expresszről is, hiszen e hídon keresztül közlekedett éveken át a misztikus járat.
Százhuszonhat oldalon, közel 180 kép és tervrajz átfogóan mutatja be, illusztrálja a híd történetét az előkészületektől az építkezésen át, a szerkezet második világháború időszakára tehető kegyetlen lerombolásáig. Az Áy Zoltán, a Vasúttörténeti Alapítvány munkatársa által szerkesztett kötet bőséges szöveges- és képi anyaga lehetővé teszi, hogy az érdeklődők behatóan megismerhessék - a művészeket is sokszor ámulatba ejtő – az 1888-ban épített híd históriáját.
A kétnyelvű, magyar és angol nyelvű könyvből megtudható, hogy az eredeti elképzelések szerint a vasútvonal kettészelte volna Szegedet, a síneket a Kossuth Lajos sugárúton tervezték bevezetni a központba, ám a lakók tiltakozása miatt e megoldás végül nem jöhetett szóba. A híd építése során igazi nemzetközi együttműködés valósult meg, ugyanis francia mérnökök angliai alapanyagokból osztrák megrendelésre magyar munkásokkal építtették fel.
A könyv alapjául szolgáló, a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban ősszel nyílt vasútihíd-történeti kiállítást is nemzetközi összefogás hívta életre, hiszen holland francia és magyar intézmények egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy minél átfogóbb és színesebb képet kaphassanak az érdeklődők a rövid életű hídról.
A Móra Ferenc Múzeum kiadásában megjelent kötet egy időutazásra hív, melynek keretében az érdeklődők megismerhetik a szegedi híd kalandos történetét.

Medgyesi Konstantin
sajtóreferens
Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Múzeumok
20-82-32-170
medgyesi.konstantin@mail.museum.hu

 

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Globalizációs végjáték

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Az Adriától Amerikáig

Lengyel András: A „másik” Móra

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Magyarország felszámolása

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Kilófaló finomságok

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Az élő Árpádok

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: 14 írás József Attiláról