www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-06 - Érdemes emlékezni ! Pim Fortuyn halála napján…

Érdemes emlékezni ! Pim Fortuyn halála napján…

Hollandia megtelt, több bevándorló már nem fér el – aki ezt mondotta 23 éve, annak halál lett a bére !

2002-ben e napon a holland LPF („Pim Fortuyn Listája”) nevű hazafias-liberális párt vezetőjét, 
Pim Fortuynt a választási kampány során egy szélbaloldali, iszlámrajongó aktivista meggyilkolta.

Pim Fortuyn ellenezte a bűnvándorlást (az illegális bevándorlást), hiszen az minden stabil államban, minden épeszű országban bűncselekmény: l
ezárta volna az ország határait az újabb bevándorlók előtt. Ahogy mondotta : Hollandia megtelt, több bevándorló már nem fér el.

Pim Fortuyn 2002. május 4.-én, 2 nappal meggyilkolása előtt (Photo: Roy Beusker)

Mészárosa 1672 óta az első sikeres politikai gyilkossággal büszkélhet hazájában, és azzal is, hogy nagyban elősegítette az iszlám bevándorlást Európába. Vajon ki volt a megbízója és ki a fölbujtója ?! Gyanítom, ezt sohase vizsgálták… Milyen érdekes !!! Talán kellene.

HOLLANDIA GONDJA – A BEVÁNDORLÓK !

Ím egy nagyon tanulságos film az összebékíthetetlen társadalmakról…
Why can’t the Dutch speak about this? Miért nem beszél(het)nek erről a hollandok ? 

Pim Fortuyn pártolta a buzikat, sőt az azonos neműek házassága mellett foglalt állást, az eutanáziát, a könnyű és kemény drogok közötti különbségtételt támogatta. Hollandiában a Lucifer-elv (laissez-faire elv), az állam és egyház szétválasztása mellett kardoskodott. Pim Fortuyn az iszlám vallást „elmaradott kultúra”-‘nak nevezte, ugyanakkor a franci Jean-Marie Le Pen-t, és az osztrák Jörg Haider-t nácinak tartotta, és elhatárolta magát tőlük.
Nem csoda, ha a modern szabadgondolkodó a vesztében egyedül magára maradt, így könnyű préda lett…

Érdemes emlékezni ! Pim Fortuyn halála napján < Nyisson ide !

Ha pedig költészet...

Nietzsche Naumburgban < Nyisson ide !

Nietzsche újratalált és újraálmodott Zaratusztrája (Zóroasztárja) a dolgok eredetijében a kereszténységnek nem is ellenképe,
de sokkal inkább elletképe, eredete, lelki gyökérzete és mély, bölcs, királyi, „keleti mágus” rokonsága…

Edvard Munch : Friedrich Nietzsche (1906)

Gyalunk így ír NIETZSCHE ÉS A TÁRSADALOM cikkében : „Nietzsche filozófiája jó részben a pogány hellénizmusból fakadt és táplálkozott, ő az erőteljes, ős ösztönökre apellál, ezeknek adja az elsőséget az értelem fölött és ugyancsak Nietzsche a korlátlan egyéniség legmerészebb hirdetője.” (Az Új Század 1905. november) Bár Nietzsche hőse – ha kimondatlan is – ınkább a hellénizmus tısztaság-eszményképe a szkűtha – magyarul szıttya – eszményképe.

Majd egy évre rá (1906-ban) költeménnyel is tiszteleg a nagy német vallás-bölcselő prométheuszi veszte előtt:

Nietzsche Naumburgban

Egy árny kószál a parkban őszi estén,
Szánd meg s imádkozz érte jó keresztény,
Az égbe tört és pórul járt szegény.

Most vánszorog, jár körbe-körbe némán,
Nagy homlokán és kiégett szemén árny,
Nincs nála nyomorúbb e földtekén.

Mégis ti, kiknek a menny megigérve,
Ti jámborok, reám figyeljetek,
Hős és nemes e szánandó beteg !

A gondolatcsaták közt folyt ki vére,
S bár mennyetekre nem váltott jogot,
E földre onnan egy kis fényt lopott.

Nietzsche Naumburgban– Először a Bácskai Hírlap 1906 május 6.-ai számában jelent meg, majd az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásában. Nietzsche atyjának elvesztése után ötéves korától Naumburgban nevelkedett, majd élete végén betegen ismét oda tért vıssza… Gyalunk e költeményében Nietzschét, mint mai, modern Prométheuszt (Προμηθεύς-t) mutatja meg, aki nekünk a mennyből „egy kis fényt lopott”.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tóth Béla

Gabonakonyha

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Aranyszarvas földjén

Az élő Árpádok

Kilófaló sütemények

A tudás még nem bölcsesség

Globalizációs végjáték

Oláh Miklós: A Csillagépület

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

A magyar szürkemarha

Dankó Pista

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Aki Európából (is) látta Magyarországot...