www.ujszeged.hu
2025. Ígéret hava (Május) 11.-e - Ferenc neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-11-13 - Anakreóni dal

Anakreóni dal

Enyészet (november) hava 14.-én… jelent mem az Anakreóni dal...

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét.
Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal !

 

Jean-Léon Gérôme : Anacréon Bacchus et l’Amour (Musée Louvre-Lens à Lens, Pas-de-Calais)

ANAKREÓNI DAL

November hűs derűje
Még néha tündököl ránk
S az őszi hold ezüstjén
A régi nyár bucsúzik.
Késő szüret se hív már
S korán köszönt az alkony
S a dérvert őszirózsák
Halálosan fehérek.
Sebaj, ha jő az estve,
Az álmok visszatérnek
És kísérteti búsan
Zenél a szél a parton,
A parton, mely mienk még.
(A másik is mienk lesz,
Hol a szelíd halál vár
Magányos ciprusával
És néma kőkereszttel.)
Addig, bús cimboráim,
Tűnt esték mámorától
Szelíden ittasuljunk,
Míg a mély Léthe árja
Még messze zúg az éjben.

Juhász Gyula e költeménye a Szeged lapban jelent meg először 1920 Enyészet (november) hava 14.-én. A Nefelejcs kötetébe is beválogatta.

Anakreoni dal címen egyébiránt négy verse is megjelent. Mind rövid „o”-val, tévesen, hiszen Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) „ó”-ja kétségtelen „ómega”.
A nyilvánvaló nyomdahibát természetesen igazítottam…

Anakreón (görögül Ἀνακρέων, gen.: Ἀνακρέοντος) (Kr. e. 582 – 485) talán (572? – 487?) A Teószi Anakreón vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος), a te(i)ószi költő nevét gyakran írták hibásan a németmajmolók, meg a mai angolmajmolók is. De helyesen, hellénül meg magyarul csakis hosszú záró „ó”(megá)val íratik. 

Anakreón fejszobra (csonka mellszobra) a Louvre-ban

Teósz azaz Téiosz (görögül Τέως; helyi népnevén Τήϊος) ióniai városban született Kisázsiában (Asia Minor). A perzsa hódítás elől vándorolt ki Téiosz gyarmatvárosába, Abdérába i. e. 545 körül. Élete java részét pedig Szamosz (magyarul Számos) szigetén töltötte, Polükratész (Πολυκράτης) türannosz bizalmasa és udvari költőjeként. 

Anakreóni dal < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Dankó Pista

Mangalica

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tóth Béla: In prigione

Bogár László - Hálózatok világuralma

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Péter László: Szegedi tudósítások

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: A város cselédje

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Mé piros a gólya csőre?

Raffai Ernő - Balkáni birodalom