www.ujszeged.hu
2024. Enyészet hava (November) 12.-e - Aba, Abád, Abod, Abos, Abosa, Bács, Bacsó, Jónás neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Kultúrális örökség

dr. Szabó László önkormányzati képviselő nyílt levele a Szegediekhez

Tárgy: Dóm tér: A guanó pantheonja

Tisztelt Szögediek!


Városunk – turisták által – leglátogatottabb terén, a Dóm téren áll nemzetünk nagyjainak emlékcsarnoka. Jelenleg többségüket többéves, kemény guanóréteg borítja. A nemzeti emlékcsarnok ekként nem dicsősége városunknak, hanem szégyene. Szeged Város Napjának alkalmából a Szögedi Védegylet nevében, annak elnökeként kezdeményezem a szobrok szakszerű megtakarítását…

A Nemzeti Emlékcsarnok ötlete még jóval a Dóm tér kialakítása előtt fogant, nem is Szegeden. Stróbl Alajos, Európa-hírű művész, kora talán legnagyobb magyar szobrásza kezdte el az emlékcsarnok elemeinek tervezését még a XIX.-XX. század fordulóján. A szobrok elkészítését minden fölkérés, megbízás nélkül, saját erőből kezdte el. 1926-ban bekövetkezett halálakor 12 szobrot hagyott hátra a pantheon céljára. Klebelsberg Kunó géniuszának köszönhető, hogy a hazánkban páratlan emlékcsarnoknak Szeged adhatott otthont, az alapítólevél kelte idején, 1930-ban 45 alkotással. Ma a Rerrich Béla által megtervezett, majd Ohmann Béla által megvalósított körben az alkotások száma már 100 fölé emelkedett.

A szobrok, domborművek és környezetük tisztántartása megoldatlan, a körülmények egyre inkább balkániak. Egy ilyen madárürüléktől „ékes”, lepiszkított emlékcsarnok, egy „guanó-pantheon” talán a mai magyar közállapotokat jól jellemzi, de a nagy elődökhöz és a szögedi nemzethez méltatlan.

A Szögedi Védegylet ezúton jelképesen örökbe fogadja szebb időket látott Városunk elárvult emlékcsarnokát. Tervünk a nyári turista-idény megkezdődése előtt – szakértő restaurátor útmutatása szerint – megtisztítani Városunk büszkeségét.

Az egészségesebb, szebb Városért küzdő városvédő egyesületünk nevében ezúton fölkérem az önmagukat „szögedi”-nek érző polgárokat, személyes jelenlétükkel járuljanak hozzá a szobrok szebb jövőjéhez, megtakarításához…

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
a Szögedi Védegylet elnöke

Szeged, 2005. Ígéret hava (május) 19.-én

u.i.: Fölhívásom eredményeként a sajtó „segítőkészségének” is köszönhetően Szeged Napjára az árkádok java része már tiszta, a szobrokat pedig elkezdtük letakarítani, így illőbben fogadhatja a látogatókat…

2005. Ígéret hava (Május) 20.-a délután


 

Péter László: Szegedi tudósítások

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

10 nap az Iszlám Államban

Mária román királynő párizsi követsége

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Kilófaló finomságok

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Mé piros a gólya csőre?

Harmatszedés égi mezőkön

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

A hű folyó

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: Szegedi számadás

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek