www.ujszeged.hu
2023. Kikelet hava (Március) 24.-e - Gábor, Karina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A lourdes-i sziklabarlang

Elhanyagolt vadon volt az újszegedi ligetnek a templom melletti része. A kalocsai iskolanővérek fölvetették azt a gondolatot, hogy lourdes-i sziklabarlangot kellene létesíteni, mely a hívőknek ájtatossági helyül szolgálna, és szép dísze lenne a parknak.
Az első kapavágás 1936-ban történt meg, s 1937. május 23-án moóri Glattfelder Gyula csanádi püspök avatta föl, püspökké szentelésének negyedszázados jubileumán.
A tervet a városi mérnökség készítette, építője Kövér Tibor, díszítő szobrásza Kulai Lajos volt. A márvány Mária-szobor Tápai Antal alkotása. A sziklabarlang 11 m, Mária-szobra 190 cm magas volt. Előtte kis park volt csörgedező patakkal, mely a barlangon keresztül vezetett a parkba, fölötte domborművön két szarvas látszott, amint isznak az örök életet jelképező forrásból. A kertészeti munkákat Gulácsy Béla városi főkertész tervezte, és a munkálatokat is ő vezette.
Az építés ínségmunka keretében 8000 pengő költséggel történt. Fölavatásán harmincezren voltak jelen. Este a szobrot kivilágították.
A "parkrendezés útjában lévő", áhítatra hívó, pihenő padokkal s gesztenyefákkal körülvett barlang-oltárt a hatalom erőszakos úton távolította el 1968-ban, Ijjas József püspöksége idején.
Szűz Mária szobrát az újszegedi templomban helyezték el.

Bátyai Gitta (Az újszegedi liget története)

 

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Varga András: A régi Szeged

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Globalizációs végjáték

Bioételek gabonából

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Péter László: Néprajz, népműveltség

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Aranyszarvas földjén

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Balázs Imre: Béketelep története

Bogár László : Bokros újratöltve