www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 27.-e - László, Sámson neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A lourdes-i sziklabarlang

Elhanyagolt vadon volt az újszegedi ligetnek a templom melletti része. A kalocsai iskolanővérek fölvetették azt a gondolatot, hogy lourdes-i sziklabarlangot kellene létesíteni, mely a hívőknek ájtatossági helyül szolgálna, és szép dísze lenne a parknak.
Az első kapavágás 1936-ban történt meg, s 1937. május 23-án moóri Glattfelder Gyula csanádi püspök avatta föl, püspökké szentelésének negyedszázados jubileumán.
A tervet a városi mérnökség készítette, építője Kövér Tibor, díszítő szobrásza Kulai Lajos volt. A márvány Mária-szobor Tápai Antal alkotása. A sziklabarlang 11 m, Mária-szobra 190 cm magas volt. Előtte kis park volt csörgedező patakkal, mely a barlangon keresztül vezetett a parkba, fölötte domborművön két szarvas látszott, amint isznak az örök életet jelképező forrásból. A kertészeti munkákat Gulácsy Béla városi főkertész tervezte, és a munkálatokat is ő vezette.
Az építés ínségmunka keretében 8000 pengő költséggel történt. Fölavatásán harmincezren voltak jelen. Este a szobrot kivilágították.
A "parkrendezés útjában lévő", áhítatra hívó, pihenő padokkal s gesztenyefákkal körülvett barlang-oltárt a hatalom erőszakos úton távolította el 1968-ban, Ijjas József püspöksége idején.
Szűz Mária szobrát az újszegedi templomban helyezték el.

Bátyai Gitta (Az újszegedi liget története)

 

Kilófaló lakomák

Az Adriától Amerikáig

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Kilófaló finomságok

Írások a Nagyárvízról

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Péter László: Radnóti Miklós

Szárnyas ételek

Manipulált mértéktelenség

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Lakomakönyv

Varga András: A régi Szeged

Vadételek

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Gyilkos vagy humánus gazdaság