www.ujszeged.hu
2021. Föld hava (Szeptember) 23.-a - Ila, Tekla neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Kenderfonó

Mégis megmenthető a Bakay-féle kenderfonó?

Botkával szemben a beruházót a múlt értékei is érdeklik

Végre-valahára pozitív fejleményről számolhatunk be olvasóinknak a Bakay Nándor-féle patinás kenderfonó ügyében! A Fidesz-frakció nyílt levelét követően az Árkád-beruházást lebonyolító ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője levélben és telefonon is megkereste Szabó Lászlót, a Szögedi Védegylet elnökét. Christoph Augustin tárgyalásokat kezdeményezett a szegedi ellenzékkel és városvédő civilekkel, illetve ígéretet tett, hogy a tervezettnél többet őriznek majd meg Szeged város árvíz utáni épített örökségéből.

Szabó László a Szögedi Védegylet városvédő egyesület elnökeként, önkormányzati képviselőként több éve dolgozik Szeged egyik (ma már a) legöregebb, még álló ipari épületegyüttesének megmentésén. Helyi védettséget javasolt a páratlan értékű ipari épületegyüttesre, amit a baloldali többségű önkormányzat előbb már-már megszavazott, majd az ott működő gyár igazgatójának tiltakozására - aki a mindenáron való értékesítést fontosabbnak tartotta a patinás épület megmentésénél - másként döntött. „Jellemző módon hazánkban az értékesség elismerése (a védettség) csökkent az ingatlanforgalmi értéken. Kultúrországokban, mint amilyen például Anglia, az épített érték elismerése (a védettség) egy patinás listára való fölkerülést jelent, mely előkelőséget is hordoz magában. Védett épület a kultúrországokban természetesen magasabb ingatlanforgalmi értéket jelent” - magyarázza a SZEGEDma.hu-nak Szabó.

A Nyugat büszke ipartörténeti örökségére


Hozzáfűzi: a Botka-féle MSZP-SZDSZ-es városvezetés kultúra- és értékellenes balfogásai után az országos műemlékvédelem (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) elég értékesnek találta épített örökségünk ezen darabját. A tudományos intézet igazgatója az egész épületegyüttest védelemre és megőrzésre méltónak tartotta. Utóbb azonban sajnos az eredeti tervek megvalósítása helyett csak néhány épületet (néhány falat) tett védetté a Bakay-kenderfonó gyárépületeiből.

Mivel a szegedi városvezetés jóvoltából immár a 2009-es év közepén induló Árkád-beruházás előkészítése zajlik - ki tudja, hányadik bevásárlóközpont létesül Szegeden az utóbbi időben, s ki tudja, kinek… -, már némiképp késői, de semmiképp sem felesleges boncolgatni, mire is lehetne használni egy öreg gyárépület hatalmas csarnokait. „Kultúrállamokban sok mindenre. Az öreg és bölcs Anglia ma már egykori iparcsarnokaira is büszke, megtartja és új szerepkörökben hasznosítja őket. Csaknem minden egyetemen folyik a legkülönbözőbb tanszékeken olyan munka, mely az öregedő ipari épületek hasznosíthatóságát vizsgálja, és készít azokra hasznosítási javaslatokat. Van, ahol bevásárlóközpontokká alakítják, van, ahol luxuslakásokat alakítanak ki belőlük. De az egyetem sok helyütt egyenesen bele is költözik (lásd észak-angol iparvidék: Manchester, Liverpool, Huddersfield, Leeds)” - mondja a Szögedi Védegylet elnöke, aki orvosként a szigetországban praktizál. (Egy szép angol példát láthatnak második képünkön.)

Médiahadjárat indult a bontás érdekében

Mint hozzáteszi, nagyon örült a beruházó ECE Projektmanagement Budapest Kft. azon bejelentésének, miszerint minden régi szépet műemléki hitelességgel megőriznek, s fontosnak tartják az épített értékek védelmét. A tervpályázaton díjazott munkák (lásd galériánkat, sorrendben: 2. díj: 3H, 3. díj: 4D, 1: díj: Szántó-Mikó) - végül a második díjas 3H Építésziroda vezető tervezőjével, Gunther Zsolttal szerződött a beruházó, s konzulensnek kérte föl az eredetileg győztes Szántó és Mikó Építészek Kft.-t - azonban alapjaiban rombolták szét reményeit. „Az Árkád még a saját nevét sem ismerte föl ebben a pompás árkádos épületegyüttesben. A tervek szerint szétveretnék az összes árkád jellegű építészeti elemet, és mindössze néhány apró homlokzati rész maradhatna meg a városvédő egyesület többévnyi törekvése nyomán, ám a 125 éves, patinás, egységes körúti klasszicizáló homlokzatnak többé nyoma se lenne…” - így Szabó.

Mindenképpen meg kell említeni, az utóbbi hónapokban a szegedi városvezetés által éves szinten százmilliókkal támogatott helyi napilap komoly kampányba kezdett a kenderfonó teljes bontásának indoklására: egyebek mellett azt állította, a szakértők felmérése szerint oly mértékben átalakították az eredeti gyárat, illetve az már annyira elavult, hogy menthetetlen. Emiatt az Árkád beruházójának is csak azt írták elő, hogy homlokzati elemekkel idézze fel a valahai gyárat s a korábbi városképet…

Ugyanakkor mint arra a Szögedi Védegylet elnöke, munkája nyomán a szegedi Fidesz-frakció, legújabban pedig a Szegedi Hagyományőrző és Városképvéső Egyesület felhívta a figyelmet: ez lehetne az első olyan bevásárlóközpont-építkezés a térségben, amely a meglévő értékekből valamit megőriz, s formájával, tartalmával is eltérne a sablonos „kockaplázáktól”.

Hajlandó engedni a szegedieknek beruházó

SZEGEDma.hu beszámolt róla, a Fidesz-frakció nemrégiben levélben fordult Christoph Augustinhoz a beruházó cég ügyvezető igazgatójához, melyben a tervek módosítását, az építészeti értékek védelmét kérték. A Szegedi Városképvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Szögedi Védegylet pedig civil összefogást kezdeményezett a kenderfonó megmentéséért, de az utóbbi szervezet elnöke akár az aláírásgyűjtést is elképzelhetőnek tartja.

Új és pozitív fejlemény az ügyben, hogy a nagy német ingatlanberuházó vezetője telefonon, illetve levélben is jelentkezett Szabó Lászlónál, s tárgyalást kezdeményezett a szegedi ellenzékkel és a városvédő civilekkel. A megbeszélésre a tervek szerint még május első felében sor kerülhet.

Christoph Augustin jelezte, hogy hajlandó engedni a szegedi polgárok elvárásainak, és az épített örökségből az eredetileg tervezettnél több épület megtartását tervezi!
A Szögedi Védegylet elnöke egyébként nyomatékosan fölhívta a figyelmét arra, hogy a bevásárlóközpont látogatottságát és közkedveltségét eredményezné az esztétikusabb régi elemek megtartása.
Figyelmébe ajánlotta továbbá a szép német és angol példákat, a Ruhr-vidék iparépületeinek megőrzését és modern tartalommal való megtöltését, valamint az öreg szigetországi iparépületek teljes megóvását és modern elemekkel való bővítését…

„A fedetlen terek acél-üveg borítása közismert és közkedvelt megoldás a művelt Nyugaton. Ilyen szerkezetet Szegeden is találni a Kárász utcai Átrium üzletházban, ahol a régi épületet teljes egészében megtartották, az udvarát pedig modern elemekkel áthidalták - Christoph Augustin fogékonynak mutatkozott a hasonló megoldásra” - tájékoztatta portálunkat Szabó László.

forrás: szegedma.hu

 

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

George Soros - könyvhirdetés

Gabonakonyha

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Kecske ételek

Juhételek

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Cukor Blues

Az élő Árpádok

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Kenyér és Bor

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Mangalica