www.ujszeged.hu
2020. Mag hava (Október) 22.-e - Előd neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Olvasói levél

Kérdések a Bartók Művelődési Központ értékesítésével kapcsolatban.

(Civil érdeklődés)

Sokat megtudhattunk az elmúlt hetekben a sajtón keresztül a Bartók Béla Művelődési Központ sorsával kapcsolatban. Ez részben kielégítő és igen tanulságos. Sokunkat érdekelne ugyanakkor az egész történet háttere.

A Tisztelt alpolgármester úr és tisztelt Török úr egyetlen ember nevét említi, aki elmondásuk szerint mulasztott. Bizonyára meggyőződtek minden állításuk igazáról és lelkiismeretük szerint írták és gondolták megállapításaikat. Úgyanakkor a leírtak szerint saját felelősségüket egy pillanatig nem említik. Ezért első kérdesem az lenne: nem gondolják-e úgy, hogy egy "demokráciában" mindannyiunk közös felelőssége a kultúra életbentartása? Ha még  oly nehéz is, nem lenne-e ésszerű egyéni érdekeinket feláldozva meghozni  a köz érdekét szolgáló személyes döntéseinket.

Bizonyára Önök  mindannyian  jóval korábban tájékozodtak a Bartók sorsáról, mint mi, akik használtuk. Nem kellett volna - Török úr megállapítása ebben talán helyes - a politikai érdekeiket egy közös cél érdekében félretenni? Ha Önök nem tudnak megegyezni a kultúrát - hangsúlyozom egyik legfontosabb értékünk - kiszolgáló intézmények működtetésről, azok korszerű üzemeltetéséről, akkor mit várnak el a civil lakosságtól? Hogyan döntsön egy kritikus helyzetben megfelelően?  Igen, kritikus, mert egy művelődési központ bezárása - nem "művelődési ház vagy teleház" kérdésről van szó -  nemzedékek kulturális  fejlődésének lefejezése.

Természetesen mindannyian, akik ott valamilyen foglakozást vezettünk ,szétnézünk, hogy ezútán hova is lehetne átköltözni. Mi, akik megszoktuk és megszerettük a patinás helyet, melynek kihasználtsága - bár nyereségesen működött - lehet, hogy a városvezetést nem elégítette ki, de a közkultúránál nem hiszem, hogy gazdasági és üzleti alapon kell döntéseket hozni.

Kérdések összegezve (Ki mit tud?)

Milyen politikai és gazdasági érdekek fűzödnek vagy vezettek egy ilyen nagy múltú kulturális intézmény bezárásához?

Pontosan kinek a szakmai felelőssége, hogy ez megtörténhetett?

Milyen valós alternatívát kínál a város azon egyesületeknek, kulturális vállalkozásoknak, stb., akik eddig igénybevették a Bartók Művelődési Központ (az egyetlen belvárosi művház) termeit, szolgáltatásait?

Mire lehet még számítani, azaz milyen "gazdaságilag nem produktív" intézmény követi majd a Bartók sorsát?

Szomorú jövő.

Sajnos azt a megállapítást kell tennem a jövőt illetően, hogy amennyiben a kultúra, népművelés a helytálló törvényességi kifogásnak köszönhetően a Bartók Művelődési Központban megmarad, akkor a városvezetése dacból, úgy intézkedik majd, hogy mégis ellehetetlenítse azt.

Hiszen egyszer már vesztőhelyre küldte, miért ne tenné meg megint?

Tisztelettel:

Vörös Csaba

Bartók Béla Művelődési Központból kiebrudalt, és elhelyezés nélkül maradt  Kép és Szöveg Alapítvány képviseletében

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Mária román királynő párizsi követsége

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Bogár László : Bokros újratöltve

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Gyökerek és fények

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Dankó Pista

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: 14 írás József Attiláról

Halételek

Oláh Miklós: A Csillagépület

Gyilkos vagy humánus gazdaság