2026-05-03 - Kálmány Lajos szülinapján

Három nap céltalan dülöngő dajdaj után érdemes valami Érdemesre is fölhívni
maradék épeszű Honfitársaink figyelmét :

„TRIANON ÉS MÁJUS ELSEJE” – Háttérjátszmák < Nyisson ide !

De akad ennél fennköltebb... népköltészet is mára :

Kálmány Lajos szülinapján

ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 3.-ÁN

1852-ben e napon született Kálmány Lajos Szögedön. Fölsővároson.

Kálmány Lajos, a kathólikus pap ma magyar néprajzkutatóként ismert. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.
Papi munkája során végzett dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű népnyelvi és hiedelem-kincset (idegenkedőn folklórt)
mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség örökségéből (betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból).

Szíve a szegényparasztokhoz húzott, elöljáróival gyakran összeütközésbe került, ezért többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád, Arad, Temes és Torontál vármegye kis településeire. E különös körülmény a néprajzi-néphiedelmi gyűjtő munkájának csak külön kedvezett. (Anyagi helyzetének meg egyáltalán nem.) Gyűjtéseit ifjabb korában maga szerkesztette egybe, és saját pénzén is adta ki (már 1877-től kezdve).
Ennek ellenére, öreg magányos éveire hatalmas kiadatlan kéziratanyaga maradt… Kedves följegyzései között is tért örök pihenőre…

A Szögedi rajok (néprajz)kutatója, a kathólikus pap gyakran kapott megrovást a hitéleti teendői rovására végzett hivatása miatt.
Ma ebben az istentelen világban sem tudjuk Őt eléggé megbecsülni …

KÉZIRATOS HAGYATÉKA

Döbbenetes dolog, egy kisebb hazaárulással fölér, hogy gyűjtésének jelentős része még a ma is, több, mint 100 évvel
a halála után is kéziratossan kallódik, máig nem nyomtatott közkincs !

Kálmány Lajos szülinapján < Nyisson ide !

De természettudományokból is jut mára annak, aki éhezi a Magyar Tudást :

1877-ben e napon született báró Nopcsa Ferenc a paleobiológia atyja Déván.

Az első magyar sárkánylelet tudományos leírója, több új sárkányfaj leírója.

A Magyaroszaurusz fölfedezőjének és leírójának az élete amúgy is igen regényes… filmre kívánkoznék egy valóban magyar országon…

Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban,
(talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban folyton jobbról álmodtam,) de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már…
sőt rendez(get)ik is már a Nopcsa filmet is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Nopcsa Ferenc 18 évesen, 1895-ben találta az első sárkánycsontokat a család Szacsali Kastélya mellett. A fiatal bárót lázba hozták a leletek, és mivel a bécsi Theresianumban földtant tanult, szinte természetes volt, hogy érdeklődése az őslénytan (paleontológia) felé fordult. A férfi 1897-ben egy kis közleményben besorolta a talált kréta kori leleteket, öt évvel később pedig már doktorált. Rajongott a geológiáért és a paleontológiáért
– ez „Colez Marku” álnéven írt verseiben ez is megjelent.

Több mint száz őslénytani cikkéből 18-at szentelt a ma már oláh megszállás alatt enyésző hátszegi leletegyüttesnek. A térségben szárazföldi és ártéri üledékek is felgyűltek, és gazdagon kerültek elő gerinces és gerinctelen állatok, valamint növények maradványai. A báró többek között teknős-, krokodil- és repülő őshüllőfajokat írt le, és tudományos következtetéseivel jóval kora előtt járt. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig magáét, a báróét.

Báró Nopcsa Ferenc szülinapján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!