www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-09-24 - Sinka István születése napján

Sinka István születése napján

Föld (szeptember) hava 24.-én …

1897-ben e napon született Sinka István Nagyszalontán. († 1969)

Kossuth-díjas (1990) népi írónk és költőnk ma is ismeretlen.
Agyonhallgatják, amíg propagandista módon ma is a nemzetvesztés és a kommunizmus mestereit sulykolják, hogy tovább gyöngítsék a magyart.

Mit is adott Nagy-Szalonta a Magyar Hazának ?!

Nagyszalonta Arany János után Sinka Istvánt adta a Magyar Irodalomnak…

Nagy-Szalonta zászlaja a csonka-Árpád-sávos fehér-piros-fehér…

Azután jött Trianon Terrora… de Nagyszalonta még mindig, máig is 60 % magyar !
Hol vannak ma a Wilson-i néptöbbségi elvek ? Hol van az EU igazsága ? Itt volna már az ideje egy méltó népszavazásnak :
Hova is kíván tartozni Nagy-Szalonta ?! Itt az ideje : Igazságot Magyarországnak !!!

A magyar Nagyszalonta látképe a piaccal (1914) … no meg talán épp a Fekete Bojtárral…

Az erdélyi írók és a parasztírók máig sem kerültek be a közotatásban az illő helyükre… – Egészen nyilvánvaló :
Rendszerváltás az irodalomban máig nem történt ! A posztkommunista országrablók meg a cinkos internácik fasisztázzák
az országépítő(en) tisztes magyart ! Ma is a hazaáruló, internáci komcsi-libsi propaganda a menő… és mi magyarok máig tűrjük !
De elég ! Döntsük végre le a hallgatás falát !!!
Elég az antimagyar aknamunkából !!!
Elő a Valódi Magyar Írókkal !

Sinka István a Magyar Falu című magyar fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit.
E lapban és ennek irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 
Ma még nagyobb szükség lenne a magyar fajvédő újságokra, (nem csak az ukrán meg más fajvédő újságokra!)
még mielőtt az internácik fölfalatnak bennünket végleg a rasszista import söpredékkel…

 

Nagyszalonta: Toldi Miklós tér és piac. (1916)

1935-ben Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál alapították a Kelet Népe folyóiratot.

1939-ben Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a Vád verseskötetét.

1945 után ellenállt a minden magyart terrorizáló és kirekesztő kommunistáknak, így hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen.
Ennek kapcsán érdemes azt is helyre tenni, ugyan mennyire volt a munkások és parasztok társadalma
az 50 éven át dúló Vörös Terror Magyarországon

Az antimagyarok áldozata lett, az internácik meg máig is feketelistázzák…
Tankönyveinkből – még a vidékiekből is – máig is kirekesztik.
Meddig tűrjük még az ételünket adó magyar gazda megaláztatásait ?!

Sinka István bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén,
még a nyugat által gyalázatlan, csonkítatlan, Ezeréves Magyarországon… 

Sinka István születése napján < Nyisson ide !

Akit pedig a magyar irodalomnál a történelem jobban érdekel, annak is van mit ajánlanom :

A Brentai Diadal Napján...





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Ehető virágok

Az Adriától Amerikáig

Tóth Béla: In prigione

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Magyarország felszámolása

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Manipulált mértéktelenség

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Mé piros a gólya csőre?

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Radnóti Miklós

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink