www.ujszeged.hu
2021. Förgeteg hava (Január) 18.-a - Piroska, Margit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

 

Arad! Köszönt a csonka Magyarorság!

Az aradi vértanúk utolsó napjai

A Világosi Fegyverletétel. 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap áttadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyylt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a.

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség...

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI...

(Nem mai "reálpolitikusok"...)


View on YouTube

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse.

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei" minden kiadásából

- éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország" említése miatt
- méltánytalanul, máig kirekesztett költeményét ajánlom figyelmükbe:

Arad
Arad, örök magyar gyász szép arája,

Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,

Ki élsz sötéten és némán az árva

Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,

És erre tart e bánatos folyó,

Mély morajában sír Erdély keserve,

Mint tárogatón zengő bujdosó.



Arad! Köszönt a csonka Magyarország,

S tört lobogóját lengeti neked,

Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,

Selymére örök, győztes glóriát von

A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!

Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a radikális balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete 5 évtizeden keresztül megcsonkított formában jelent meg kirekesztve belőle gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége...

Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk területén Aradi utca is, de az országvesztő, revanstól rettegő, magyarüldöző kommunista rémuralom (1952-ben) ezt is eltörölte.

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza", az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól: „…A múltat végképp eltörölni!…"

A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt - Aradról - pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek is e napon...

Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél

(dalszöveg)

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped!

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped!

Kormorán: Kik érted haltak

 

Magyarország felszámolása

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Globális uralmi rend

A magyar szürkemarha

Az Adriától Amerikáig

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Kálmány Lajos

Írások a Nagyárvízról

Péter László: A város cselédje

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Magyarország, a vonakodó csatlós

Kenyér és Bor

Péter László: Néprajz, népműveltség

Globalizációs végjáték

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Vadételek

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged