www.ujszeged.hu
2021. Föld hava (Szeptember) 22.-e - Móric, Tamás neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Ne épülhessen ártéren pláza!
Az alsózsolcai árvízi károkozás miatt az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el
2010. július 6. 00:03

Magyar Nemzet
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint további személyi következményei lesznek az M30-as autópálya Miskolc és Felsőzsolca közötti szakaszának építése során történt szabálytalanságoknak. A politikus eközben új jogszabályi környezet megteremtésén dolgozik azért, hogy a jövőben többé ne építhessen senki nagyvízi mederbe még egy „tyúkólat" sem.Nemcsak a főfelügyelőségen, hanem Miskolcon is lesznek személyi következmények - jelentette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára arra utalva, hogy a Felsőzsolca és az M30-as autópálya között fekvő ártereken történt építkezésekkel kapcsolatban vizsgálatokat rendelt el. Ismert, hogy az államtitkár a közelmúltban már leváltotta posztjáról Filotás Ildikót, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség igazgatóját, mert véleménye szerint a főfelügyelőség a helyi szakhatóságot felülbírálva tette lehetővé, hogy a Miskolc melletti nagyvízi mederben áruházak épülhessenek, amelyek megnehezítették, illetve lehetetlenné tették az árvízi védekezést.


A környezetvédelmi államtitkár kérdésünkre kifejtette, alapszabály, hogy ártérre még egy tyúkólat sem lehet építeni, ezért (is) keresi azokat a jogi, szakmai módokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kérdéses területen az áruházakat lebontassa. Illés megjegyezte: a döntés nem lenne példa nélküli, hiszen néhány éve a horvát hatóságok a szabálytalanul épült nyaralókat könyörtelenül lebontották. A politikus szerint Magyarországon is ebbe az irányba kellene haladni, ám nincsenek illúziói, mert a jogi környezet erre jelenleg nem ad lehetőséget.
Ezért az államtitkár arra törekszik majd, hogy a jogszabályi környezet a jövőben tegye lehetővé a nagyvízi mederben felhúzott épületek lebontását. - Olyan törvényt kell alkotni, ami a nem lakó célú ingatlanok esetében kötelező biztosítás megkötését írná elő, így katasztrófa esetén a biztosító megtérítené a bekövetkezett károkat - tette hozzá.
Illés Zoltán a 21/2006-os kormányrendeletből is kihúzná azt a részt, amely lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi rendezési terv alapján nagyvízi mederbe is kiadjanak építési engedélyt.


A politikus ugyanakkor az M30-as autópálya elkerülő szakaszához kapcsolódva is vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön a tervezők, építészirodák felelőssége is. Véleménye szerint ugyanis az említett szakaszon a pályát lábazaton kellett volna elvezetni, hogy alatta a víz szabadon folyhasson.
- Egy 3-5 kilométeres szakaszon a töltés és a gát is hiányzik, ezért arra törekszem, hogy ez minél hamarabb megépüljön - ígérte Illés Zoltán.


Eközben gondatlan közveszélyokozás miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen Milánkovich Ernő, a felsőzsolcai önkormányzat képviselője. A politikus arra kíváncsi, milyen okok vezettek ahhoz, hogy a Miskolc melletti, hétezer lakosú Felsőzsolcát elöntötte a megáradt Kis-Sajó június elején, aminek következtében százötvennél is több ház omlott össze a településen, és a 2200 ingatlan nyolcvan százaléka sérült meg.
Milánkovich Ernő arról írt beadványában, hogy az árvíz emberi mulasztás eredménye is. Szerinte az M30-as autópálya mellett húzódó ártér beépítése, a sztráda nem megfelelő megépítése, az árvízi védművek kiépítetlensége és a védekezésben tapasztalt hiányosságok felvetik a büntetőjogi felelősség kérdését is.
Milánkovich véleménye egybecseng Illés Zoltánéval, amikor kitér arra is, hogy álláspontja alapján az engedélyek kiadásakor, valamint az árvízi védekezés alatt a különböző hatóságok nem megfelelően és nem szabályszerűen jártak el, ezért jelentősen nagyobb károkat okoztak Felsőzsolca lakosságának, mintha a munkájukat jól végezték volna.
A megyei vádhatóság átadta az ügyet a Miskolci Városi Ügyészségnek, amely feljelentéskiegészítést rendelt el. A Miskolci Városi Ügyészség szóvivője, Martosi György lapunknak elmondta: utasították a megyei rendőrkapitányságot, hogy szerezze be a védekezéssel, kárelhárítással, illetve a kérdéses építkezésekkel kapcsolatos iratokat a szakhatóságoktól. Erre a rendőrségnek 15 napja van, indokolt esetben a határidő újabb 15 nappal meghosszabbítható. Az érdemi munkához az ügyészség csak azt követően foghat hozzá, ha valamennyi irat a rendelkezésére áll.


Ismeretes, hogy Sólyom László államfő Felsőzsolcán tett látogatása alkalmával ugyancsak kiemelte, hogy a jövőben az önkormányzatok a veszélyes helyekre ne adhassanak ki építési engedélyeket. A hamarosan leköszönő köztársasági elnök hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, kitért rá, hogy a védművek nem folyamatosan épültek egy-egy folyómeder mentén; és felhívta a figyelmet arra az anomáliára is, hogy a védművek egyes részei állami, míg más szakaszai önkormányzati tulajdonban vannak. Kitért továbbá arra, hogy az árvíz során derült fény rá, „ki a legény a gáton", azaz egyes polgármesterekről bebizonyosodott, hogy gond esetén nem számíthat rájuk településük, képtelenek voltak dönteni, mások viszont a legnagyobb bajban sem mondtak csődöt.
Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere nem vette magára a kijelentést, noha a városban sokan őt is felelősnek kiáltották ki a történtekért. A városban kerengő pletyka szerint azért is dőlt össze annyi épület Felsőzsolcán, mert a városvezető úgy vélte: ha a víz az ő házát elöntötte, öntse el másokét is. Fehér határozottan visszautasította a vádakat, nem érezte magát hibásnak, úgy vélte, még kiépített védvonallal is nehéz lett volna megvédeni a várost.


Érdemes megemlíteni a Vásárhelyi-tervet is, amely ugyan elsősorban a Tisza vízszintjét hivatott csökkenteni árvíz idején, ám a Sajó, a Hernád a Tiszába ömlik, így „szőke" folyónk áradás idején visszaduzzasztja a borsodi folyamokat. - 2004-ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszere megépítését - mondta Medgyessy Péter volt miniszterelnök a szocialisták kampányában még 2002-ben. A kormányfő ígérete azonban a mai napig nem valósult meg, ezért Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter 2006 augusztusában már úgy nyilatkozott, nagyjából egy évet késnek a Vásárhelyi-terv beruházásai.
A Vásárhelyi-terv azonban azóta is behúzott kézifékkel halad a megvalósulás felé, a beregi, a Szamos-Kraszna-közi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a cigándi és a tiszaroffi tározók közül csak utóbbi kettő épült meg. - Azon vagyok, hogy újra felgyorsuljon a Vásárhelyi-terv ügye, amely az elmúlt években lelassult - mondta két éve Fodor Gábor, a zöldtárca akkori vezetője a tiszaroffi védőgát átadásakor, ám azóta sem adtak át újabbat.
Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány alatt 203 kilométer töltés épült.

 

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Az élő Árpádok

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Lengyel András: A „másik” Móra

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Aranyszarvas földjén

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Gabonakonyha

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Péter László: Néprajz, népműveltség

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Mária román királynő párizsi követsége

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Gulyás László : Edvard Bened

Móra Ferenc: Írások Csókáról