www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-03-27 - Szentes táján – Kerek száz esztendeje

Szentes táján – Kerek száz esztendeje

Juhász Gyula és a nők– Vates

Kikelet havában éppen e napon született meg Juhász Gyulánk e remeke…

Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…
Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény :

SZENTES TÁJÁN

A szentesi határban

Csallány Gábornak szeretettel

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

Szentes, 1926 március 27.

Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.

A régi Szentesi Műzeum (2006 telén)

Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért

Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában 
Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

Szentes táján – Kerek száz esztendeje < Nyisson ide !

 
Aki pedig világibb dolgokra vágyik... annak ajánlom a figyelmébe :





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Mé piros a gólya csőre?

A magyar szürkemarha

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kenyér és Bor

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

A leves hazudik

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A hű folyó

Péter László: Radnóti Miklós

Tápai Antal : Életutam

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Írások a Nagyárvízról

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború