www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 02.-a - Kármen, Anita, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-11-12 - Anakreontika

Anakreontika

Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a legtöbb költeménye a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn. E stílusnak a termése az Anakreontika.


A zenélő-éneklő Anakreón szobra a 2. századból – Monte Calvo, Olaszország  

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn.


Az Anakreontika az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat. Nálunk a leghíresebben – a költeményben szereplő – (Csokonai) VItéz Mihály művelte…

Anakreontika

Anakreón öreg volt,
De tenger, ég derűje
Ragyogta által őszét.

Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.
Én tűnő éveimmel
S növekvő gondjaimmal
Az alkonyi fenyéren
A végeken bolyongok,
Nincs vélem ifju Érosz

S a gyönyörű szabadság.
De gondban és igában
Mégis, mégis szivemből
Kitör az ősi jókedv,
És habzó aranyával
Arany napot köszöntök,
Mely másokat ragyog be
S talán síromra téved.

Juhász Gyula 1913

Íródásának pontos keltezését nem ismerjük… Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

A héllő, idegenkedőn az internet rajongóinak üzenem :

Meglepő módon ez a költeménye csak itt, a Hunitán lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból is kimaradt. Máig sincsen benne !!!

Erósz nyilától védekező fiatal leány – William-Adolphe Bouguereau festménye

Erósz (Ἔρως) kisded-İstenség Aphrodíté és Arész gyermeke, a Szerelem İstene a görög rege-rendben (műthologiában). Rómában ezt az İstenséget Amor vagy Cupido néven imádták és (gyakran anyja társaságában) kisded fiú(cska)ként vagy ifjú férfiként ábrázolták. Gyalunknál hibás Érosz alak szerepel, de vélhetően nem tévedésből, hanem az időmérték kedvéért…

Anakreontika < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Vadételek

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Az Adriától Amerikáig

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Tóth Béla

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: 14 írás József Attiláról

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Péter László: József Attila Szegeden

Kilófaló finomságok

Bogár László : Örvényben

Az élő Árpádok