2018. Förgeteg hava (Január) 23.-a - Emese, Emerencia, Zelma, Rajmund neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Délvidéki Vérengzés (1945.) (1945)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Városvédők

Kálmány Lajos

„Szeged-Felsovároson tímárcsaládban született. A kegyesoskolában, a piarista gimnáziumban tanult és szívta magába DugonicsAndrás, Révai Miklós, Csaplár Benedek szellemét. Érettségi utánédesanyja kívánságára a temesvári papnevelobe iratkozott. BonnazSándor megyés püspök 1875. július 24-én szentelte pappá és augusztus15-én rendelte Magyarpécskára segédlelkésznek. Itt kezdtenépköltészeti gyujtomunkáját, amelynek elso termékét Koszorúk azAlföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-benkiadta Aradon. 1878-ban követte a második kötet, amely továbbiállomáshelyeinek (Csanádapácának, Battonyának és környéküknek)népköltészetét mentette meg az utókornak.    Püspökei csaknem évente helyezték új községekbe: Szajánban,Törökbecsén, Apátfalván, Szoregen, Csanádpalotán, Mezokovácsházán,Csókán, Magyarszentmártonban, Németele-méren szolgálta egyházát ésnépét, s közben fáradhatatlanul gyujtötte és újabb kötetekben adta kia nép szellemi kincseit (Szeged Népe. 1-3. k. Arad-Szeged, 1881, 1882,1891.). Szoregen elmélyült elméleti tudása, s megjelentette maradandóértéku dolgozatait (Boldogasszony, osvallásunk istenasszonya, 1885; Ahold nyelvhagyományainkban, 1887; A csillagok nyelvhagyományainkban,1893; Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban, 1893; Gyermekijesztoés rablók nyelvhagyományainkban, 1893. stb.).    Negyvenéves múlt, amikor 1894-ben Dessewffy Sándor püspökkinevezte Csanádpalotára plébánosnak. Lélektani rejtély, itt miért nemgyujtött, miért nem írt. Papi teendoi mellett gazdálkodott, ám ezt semnépe, sem fölöttesei nem nézték jó szemmel. 1906-ban augusztusábanagyvérzés érte. Lassan gyógyult, ezért az új püspök, Csernoch Jánosnyugdíjba küldte.    Kálmány hazatért szülovárosába, s gyógyulóban ismétgyujtomunkához látott. 1914-ben három könyve is napvilágot látott.Gondozásában jelent meg Ipolyi Arnold népmesegyujteménye, aHagyományok két kötete pedig saját gyujtését tartalmazta. A 2. kötetalcíme: Borbély Mihály mondása után. Ez - elsoként a magyarmesekutatás történetében - egyetlen mesemondónak, az egyházaskériírástudatlan juhásznak mesekincsét tartalmazza.      Szegénységben,elhagyatottságban halt meg Szeged-Alsóvároson 1919 decemberének elsonapjaiban. Úgy talált rá egy iskolás gyerek. Temetésén a papon, MóraFerencen és két múzeumi munkatársán kívül csak sirató koldusasszonyokvettek részt.     Hagyatékából eddig két kötet jelent meg (Történeti énekek éskatonadalok, 1952; Alföldi népballadák, 1954). Gyujtésébol még mesék,mondák, hiedelmek, babonák várnak kiadásra. Móra Ferenc máigérvényesen nevezte a legnagyobb magyar folkloristának."

150 éve született Kálmány Lajos (kiállítás - 2002 - Somogyi Könyvtár)


Bálint Sándor, a "legszögedibb szögedi" művei:


Bálint Sándor: A Szegedi Nagytáj helységei (eredeti)

Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából




Előszó
Bevezetés
Advent
A karácsonyi ünnepkör
Karácsony böjtje
Karácsony napja
Karácsony másnapja
Aprószentek
Újév
Vízkereszt
Kánai menyegző
Húshagyó
Nagyböjt
Virágvasárnap
Nagyhét
Nagycsütörtök
Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét
Húsvét másnapja
Fehérvasárnap
Áldozócsütörtök
Váróvasárnap
Pünkösd
Úrnapja

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárim I.

Bálint nap (február 14.)

Szögedi Védegylet

A Szögedi Védegylet arra szólítja föl a szögedi nemzetet, hogy vásároljon magyar árut, lehetőleg szögedit és csakis szögedi kereskedőtől, vagy szögedi termelőtől! Ha nem megy, vagy olykor nincs ilyen, akkor tegyünk engedményt: Vásároljunk magyar honfitársainktól!

Nem kívánunk mást, mint amit a
Reformkor nagy mozgalma, a nemzeti Védegylet 1844-ben.

Vessünk hát véget a Deform-kornak! A Magyar Föltámadást kezdjük hát újra a
Reformkor máig megvalósulatlan remek kezdeményezésével. Tudatos vásárlással, - ha lehet - helyi magyar áruval.

 

Cukor Blues

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Lakomakönyv

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

A hű folyó

George Soros - könyvhirdetés

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Varga András: A régi Szeged

Péter László: A város cselédje

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Szegedi seregszámla

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szeged (magyar)