2018. Förgeteg hava (Január) 24.-e - Ferenc, Timót neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Szögedi rajok

Szögedi kirajzások

A törököt túlélő, majd sokasodásnak induló szögedi nemzet a 18.-19. század folyamán magában, vagy más népelemekkel Csongorád, Torontál, Temes, Csanád, Békés és Arad megyékbe rajzott ki. Újra benépesítette az elpusztított magyar földeket. Munkakedvükért szerették a szögedieket, hívták e dolgos népeket letelepedni kincstári és nagybirtokokra egyaránt. Bácskában és Temesközben (Bánságban) messzeszakadt véreink szögedi "ö"-ző nyelvüket – gyakran szigetszerűen – többnyire máig megtartották. Töretlenül, egészen a kirekesztő Trianoni döntésig eleven volt a kapcsolatuk az anyavárossal.
Máig él – jelen határainkon kívül – magyarságában és szögediségében több, mint 50 ilyen település. Honn is kivesző hagyományainkat már többnyire csak ők őrzik…
A mai Romániában álló településeink közül kettőt 2005-ben teljesen letarolt az árvíz. Az elsodort gátakon napokig ömlött át a víz…
Magam akkor egyhavi tiszteletdíjamat (százezer Ft) ajánlottam föl elöljáróban véreink megsegítésére, bízva a példaadás erejében. A legnagyobb szögedi kirajzás, Újszeged képviselőjeként igyekeztem összekovácsolni a lelkükben szögedieket, hogy tehetségük szerint segítsenek! A tárgyi adományokat akkor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a pénzadományok kezelését a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány vállalta föl.
A szögedi kirajzások – emlékükben az anyaváros képét máig őrizve – ma is csak a mi erőnkben, segítségünkben bízhatnak…
tisztelettel:

Dr. Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke

Temesköz – Bánság – Bánát
A Temesköz a hajdani Temes és Torontál vármegye síksági részét magába foglaló terület a Temes folyó ágrendszerének területén, nagyjából a Marostól délre, a Dunától északra, a Tiszától keletre. A monarchia habsburg vezetése – Magyarország testéből kiszakítandó – a Temesközt és az azt ölelő Ruszka havasokat, valamint a Krassó-Szörényi érchegységet önálló bánságként kezelte, innen a terület mai megalázó tévneve: Bánság, vagy latinosan Bánát (Banatus).
…és ízelítőül az árvíz-sújtotta két település rövid bemutatkozása:


Magyarszentmárton (Sânmartin Maghiar)
1920-ban Romániához csatolt, románok és szerbek közé ékelődött magyar falu, Temesvártól délnyugatra. 1809-ben Szegedről származó 50 dohánykertész család alapította, akiknek szorgalma révén a Temesköz egyik legvagyonosabb községévé küzdötte föl magát.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a falu menekülni volt kénytelen. Visszatérve lakóhelyét (rácok és oláhok által) teljesen földúlva, gyümölcsfáit kivágva találta. Néhány kedvező gazdasági év után 1855-ben és 1859-ben a Bege árvize sújtotta. 1860-ban jégverés pusztította el dohányföldjeit. Szívós életkedvvel és munkaszeretettel azonban ezek után is talpra állott a település.
Templomát, Katona István szegedi építőmester alkotását, 1874-ben szentelte föl a fölsővárosi származású Németh József segédpüspök. Tornya a szögedi szülőföldre való emlékezésül az alsóvárosi templom tornyának kis hasonmása.

A falunak több szegedi származású papja is volt (Szabó Antal, Kálmány Lajos, Sántha Pál). Magyarszentmárton szegedi eredetű családjai a XX. század elején (1902-ben): Árva, Ábrahám, Bába, Bajusz, Balázs, Bálint, Bokor, Börcsök, Búza, Csíszár, Frank, Kasza, Komlósi, Ördög, Rabi, Recski, Rúzsa, Terhös, Túri, Vincze, Virág és sok többi más…
Magyarszentmárton leányegyháza Ótelek, ahol 1892-ben a parasztság az úri közigazgatás ellen föllázadt. Kálmány Lajos a népnek fogta pártját, amiért lázítás vádjával a bíróságon felelt.
Kálmány Lajos magyarszentmártoni néphagyománygyűjtését a „Szeged népe” készülő, de soha (máig!) meg nem jelent IV. kötetbe szánta. Kálmány itt számos ősi népballadát, teremtésmondát gyűjtött, továbbá a „Hagyományok” I. kötetének páratlan értékű meseanyaga is szépszámmal Magyarszentmártonból való.

Ótelek (Otelec)
Magyar falu, Magyarszentmárton leányegyháza. A középkorban Feltelek, ill. Teleki néven virágzott, a török hódoltság idején elenyészett. A mai falu Magyarszentmárton előtt a kincstári pusztán szegedi dohánykertészekből 1793 táján települt. 1856-ban vált önálló községgé. 1880-ban – a szintén szögedi kirajzású – Magyarszentmihályról számos szegedi eredetű család költözik át ide. A falu máig "ö"-ző tájszólásban beszél. Bálint Sándor, a "legszögedibb szögedi" 1970-ben írja: "Ótelek népélete Magyarszentmártonnal egyetemben tüzetes vizsgálatot érdemelne." Ez azóta sem történt meg. A szögedi magyar múltat idéző tárgyi emlékeket pedig – amit még nem sodort el az árvíz – azt most mossa el a közöny …
E szórvány-magyar települések látogatása is segítség lehetne, és a kapcsolatépítés bármely formája megerősítést adhat az idegen igában raboskodó, magukra hagyott szögedi szórvány-magyaroknak…
Tisztelettel: Dr Szabó László

Kapcsolódó téma a 2008. szeptember 11.-i körlevelünkben olvasható >>

Ajánlott irodalom:
Kálmány Lajos följegyzései és
Bálint Sándor: "A szegedi nemzet" (A szegedi nagytáj népélete)

Szaján településnéprajza
szerző: Dr. Juhász Antal

Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

Kónya Sándor: Harmatozzatok, egek!
"A volt Torontál megye része..."

Bácsgyulafalva

Ürményháza

 

 

Gyökerek és fények

A tudás még nem bölcsesség

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Balázs Imre: Béketelep története

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Tápai Antal : Életutam

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Lakomakönyv

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

George Soros - könyvhirdetés

Bogár László : Örvényben

Péter László: Szegedi tudósítások

Juhételek