2026. Föld hava (Szeptember) 18.-a - Diána, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-06-10 - Imádság < Apáczai Csere János születése napján

Apáczai Csere János születése napján

E napon, Nap (június) hava 10.-én született Csere János Apácán, 1625. június 10.-én.
1656-tól Apáczai Cseri János néven élt erdélyi magyar bölcselő, kálvinista theológus, a magyar nevelésügy
és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar encüklopédista.

Kolozsvár Apáczai korában (Georg Hoefnagel, 1617)

A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Születési neve Csere János, korabeli írásmóddal Tsere János volt,
amely későbbi írásaiban a szülőfalura utaló névelőzékkel kibővülve Apátzai Tsere János vagy latinos formában Johannes Tsere Apatzai lett.

Tőle származik e bölcs idézet is : „Az tudomány gyükere keserû, gyümölcse penig gyönyörûséges.”

Elhúnyt a magyar Kolozsvárott, 1659 december 31.-én.

Hollandiai diákéveiről szól Szenczei László életrajzi regénye : A halál és tanítványa, 1943),
valamint Szász János útirajza : Felhőjáték Franekerben, 1980)

Apáczai Csere János alakját idézi két dráma : 
Németh László : Apáczai, 1963,
Páskándi Géza : Tornyot választok, 1972.

Németh László drámáját rádióra alkalmazta : Pós Sándor ...

Apáczai Csere János születése napján < Nyisson ide !

Költészetnek pedig itt a mai szülinapos :

Imádság < Nyisson ide !

Szeretlek forrón, mint eddig soha,
Te mindig áldott, mindig mostoha
Élet !

Szeretlek fájón, égőn, mint a seb,
Minden gyönyörnél mélyebb, édesebb
Halál !

Szeretlek boldog és reménytelen
Halálos vággyal én egyetlenem :
İsten !

Először Az Est 1923 június 10.-ei számában jelent meg, majd az aradi Genius 1924 januári számában.

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetében (101.o.) is méltán szerepel…

Utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (134.o.).





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Péter László: 14 írás József Attiláról

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Magyarország, a vonakodó csatlós

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Lengyel András: A „másik” Móra

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Kilófaló finomságok

A leves hazudik

Mé piros a gólya csőre?

Mangalica

Balázs Imre: Béketelep története

George Soros - könyvhirdetés

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)