2026. Kenyér hava (Augusztus) 02.-a - Lehel neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-06-10 - Imádság < Apáczai Csere János születése napján

Apáczai Csere János születése napján

E napon, Nap (június) hava 10.-én született Csere János Apácán, 1625. június 10.-én.
1656-tól Apáczai Cseri János néven élt erdélyi magyar bölcselő, kálvinista theológus, a magyar nevelésügy
és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar encüklopédista.

Kolozsvár Apáczai korában (Georg Hoefnagel, 1617)

A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Születési neve Csere János, korabeli írásmóddal Tsere János volt,
amely későbbi írásaiban a szülőfalura utaló névelőzékkel kibővülve Apátzai Tsere János vagy latinos formában Johannes Tsere Apatzai lett.

Tőle származik e bölcs idézet is : „Az tudomány gyükere keserû, gyümölcse penig gyönyörûséges.”

Elhúnyt a magyar Kolozsvárott, 1659 december 31.-én.

Hollandiai diákéveiről szól Szenczei László életrajzi regénye : A halál és tanítványa, 1943),
valamint Szász János útirajza : Felhőjáték Franekerben, 1980)

Apáczai Csere János alakját idézi két dráma : 
Németh László : Apáczai, 1963,
Páskándi Géza : Tornyot választok, 1972.

Németh László drámáját rádióra alkalmazta : Pós Sándor ...

Apáczai Csere János születése napján < Nyisson ide !

Költészetnek pedig itt a mai szülinapos :

Imádság < Nyisson ide !

Szeretlek forrón, mint eddig soha,
Te mindig áldott, mindig mostoha
Élet !

Szeretlek fájón, égőn, mint a seb,
Minden gyönyörnél mélyebb, édesebb
Halál !

Szeretlek boldog és reménytelen
Halálos vággyal én egyetlenem :
İsten !

Először Az Est 1923 június 10.-ei számában jelent meg, majd az aradi Genius 1924 januári számában.

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetében (101.o.) is méltán szerepel…

Utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (134.o.).





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bioételek gabonából

A tudás még nem bölcsesség

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Kecske ételek

Tápai Antal : Életutam

Gulyás László : Edvard Bened

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Kenyér és Bor

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Gyökerek és fények

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Péter László: József Attila Szegeden

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Varga András: A régi Szeged