2026. Enyészet hava (November) 02.-a - Bató, Achilles neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-10-18 - 2. Rigómezei Csata – Brankovics despota magyar-árulása

2. Rigómezei Csata – Brankovics despota magyar-árulása

E napon történt…

1448 Mag (október) 19.-én – A 2. Rigómezei Csatában Hunyadi János serege, Brankovics György rác (szerb) despota árulása miatt súlyos vereséget szenved a II. Murád szultán vezette török haderőtől. 

Hunyadi maga is az áruló, – nem csak saját népét, de egész Európát eláruló – Brankovics fogságába került.

A Thuróczi-krónika Hunyadi János-ábrázolása

Rigómező más nevén Rigóföld, rácul Косово Поље / Kosovo Polje, albánul Fushë Kosova 52 km hosszú és 22 km széles, köves síkság Rigómező azaz Koszovó tartomány területén, Pristinától nyugatra és Mitrovicától délre .

A mai Koszovó területén annak a síksága, mezeje (Kép : Zoupan; NordNordWest nyomán)
… a vérfürdő helyszínével … (Sz.)

A síkságról kapta a nevét Rigómező városa, a szélesebb értelemben vett Koszovó
és maga tartomány meg a mai ország is.

Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni. Hunyadi elbizakodott volt, s seregeit úgy vezényelte egyre mélyebbre az ellenséges területekre, hogy nem biztosította a kellő védelmet egy esetleges visszavonuláshoz. Még a támadást megelőzően Hunyadi megállapodott Szkander béggel (azaz Kasztrióta Györggyel), hogy egyesítik seregeiket, s együtt fogják kiűzni a törököt a Balkánról.

Kasztrióta György – Antonio Maria Crespi Castoldi (1613–1621) Museo Sigismondo Castromediano

Ezen egyezség értelmében Kasztrióta György Hunyadi közeledésének hírére megindította csapatait, hogy egyesüljenek, de ebben a szándékában megakadályozta Brankovics György rác (szerb) despota, aki csapataival útját állta és a szultánt tájékoztatta a magyar seregek helyéről, hadmozdulatairól, s így a törökök a magyar sereget – még az albánokkal való egyesülés előtt – döntő csatára kényszerítették.

A második rigómezei csata 1448. október 17–20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el.

Brankovics despota magyar-árulása lett az átka Koszovónak !
A rác nép szeretett anyaországa, Szerbia Szíve vesztének …

Egy korabeli török rajz jól érzékelteti a megaláztatásunkat…

Egy akındzsı (akıncı) azaz oszmán martalóc pányván vonszol egy harcképtelenné vált magyar lovagot
(Süleymanname, 16. század) Kép : Matrakci Nasuh

Elég szégyenletes, de úgy tűnik, hogy eddig a legösszeszedettebb filmet angolok készítették… rólunk…
No persze éppen annyira is hiteles, mint a világot fosztogató rasszista angolok maguk, akik vérgőzös rác nácik propagandáját helyezik a történelmi tények elébe az egész Európát eláruló brankovicsot mosdatva saját fekáliájából… akinek „Hunyadi kegyetlensége miatt” kellett elárulni a keresztény sereget…

Brankovics despota Rigómezei magyar-árulása < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Szegedi számadás

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Lengyel András: A „másik” Móra

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Néprajz, népműveltség

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Gyökerek és fények

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Bogár László : Bokros újratöltve

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán