2026-10-02 - Klapka Komároma Napján

Klapka Komároma

1849-ben e napon (október 2.-án) kezdődött, és 4 napon át zajlott Komárom erődjének átadása.

Hosszas alku nyomán Klapka György minden katonájának szabad elvonulása fejében adta át a várat az (oroszok segítségével győzedelmes)
újdon-megszálló osztrákoknak.

Klapka György Temesváron született, 1820 április 7.-én Temesvár polgármesterének fiaként. Szülőházán az emléktáblát rendszeresen meggyalázzák a betolakodóan kirekesztő rasszista oláhok… A gyáva magyar diplomácia meg csak hallgat ! Szégyenszemre… és mi tűrjük… ( Még az EU-ba is föltétel nélkül eresztette be ezeket az oláhokat a vétó-joggal bíró Magyar Parlament ! )

A részben cseh-morva származású, német anyanyelvű Klapka György büszke magyarrá serdült, aki honvédtábornokként és helyettes hadügyminiszterként szolgált a Szabadságharc alatt.

Klápkát 1849 március 28.-án Kossuth tábornokká léptette elő, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a Tavaszi Hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest parancsnokaként vett részt. 1849 május 21.-én kinevezték a Komáromi vár és várőrség parancsnokának. A június 20–21.-ei Nyárasdi ütközetben ő vezényelte a magyar csapatokat, majd 28.-án részt vett a Győri Ütközetben. Július 2.-án a (Második) Komáromi Csatában Görgei sebesülésekor Klapka ideiglenesen átvette a hadsereg parancsnokságát is. 

1849 július 11.-én a (harmadik) Komáromi Csatában ő vezette az áttörési kísérletet, de kudarcot vallott.

Külső támogatás híján maradván tárgyalásokba bocsátkozott a vár föladásáról. Nem csak a maga érdekében, hanem az egész Haza és minden Hőse nevében követelt. A már fogságba esettek szabadonengedéséről is tárgyalt. Szeptember 1.-jén kezdődtek a meghódolásra vonatkozó alkudozások. A komáromi őrség 11 pontban állapította meg a föltételeit. Az alkupontok elfogadását osztrák részről nehezítette, hogy az első pontjai az egész országra kiterjedő feltételeket szabtak, pl: Adassék általános közbocsánat az országnak s az összes magyar hadseregnek, a magyar bankjegyek értékesíttessenek s mindazon hazafiak, kik külföldre akarnak utazni, útlevéllel láttassanak el. Csak amikor ezeket a föltételeket kihagyatták, akkor kötötték meg a kapituláció szerződését, 1849 szeptember 27.-én Haynau hadiszállásán, a Komáromtól félmérföldnyire fekvő Puszta-Herkályon.

A megkötött szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldöztetéstől mentesítő papírt (menlevelet, németül geleitscheint) kaptak.
A föltételek szerint október 2.-án kezdődött meg a tényleges kapituláció végrehajtása. Először a Duna-hídfő és az elsáncolt tábort adták fel a magyar honvédek. Október 3.-án az ó- és az újvárat és a Duna-szigetet, október 4.-én a Vág-vonal és Nádor-vonal védműveit s a városban levő kincstári épületeket adták át…

1849 október 5.-én reggel igazoló jeggyel (geleitschein) ellátva a honvédcsapatok tagjai elhagyták a várat. Ezt követően szállták meg a várat az osztrák császári csapatok, Komárom városával egyetemben.

Sikere ellenére Klapka emigrált, és nem mondott le a fegyveres fölszabadítás lehetőségéről. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború ismét felvillantotta Magyarország fölszabadításának lehetőségét. Klapka megállapodott Bismarck porosz kancellárral egy magyar légió felállításáról. A mintegy ezerötszáz fős Klapka-légió parancsnokságát Klapka György későn, már a porosz–osztrák befejeződésére (1866 július 26.-án) kata meg. 

Erről szól a Klapka légió TV-film ...

A Kiegyezéssel hazatért, és többé Magyarországon élt.

Budapesten 1892 május 17.-én húnyt el.

Még a megcsonkított Magyarország gyógyító lelkesítésére is ez volt az indulónk…

1968-ban remek színészekkel filmesítették meg Gárdonyi Géza regényét kiváló színészeinkkel… Bár jobbat alkotni a ma csökött színészeinek, meg jelentéktelen rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszony-katonáknak azóta sem sikerült, de az Egri csillagok azóta digitálisan fölújítva várja új nézőit 2021 október 25.-étől a mozikban … meg másutt is…

A Komáromi csillagok azonban még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Klapka György hősies és bölcs alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…
(Csak abban az elvetélt Klapka légió filmjében – Ő, a hős, mint valami szánalmas vesztes…)

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra, – a libernyákosan belterjes honvesztő homokozóban, – de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már
a Komáromi csillagok filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!!
Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan magam tehettem volna…

A filmzenét már nem kell keresni… hiszen már másfél évszázada létezik :

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Klapka Komároma (életrajzi jellegű) vagy 
A komáromi 11 pont vagy a Komáromi csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

Klapka Komároma Napján < Nyisson ide !

Aki pedig ma inkább az iszlámot éltetné, annak is van mit ünnepelné ...

Szaláh ad-Dín elfoglalta Jeruzsálemet

1187-ben e napon, Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban Szaladin,
Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel „okot adott” a III. keresztes háború megindítására.

Szalah ad Dín 17 fiút és egy leányt hagyott hátra. Utódai, az Ajjúbidák benne tisztelték hatalmuk alapítóját. Mivel Jeruzsálem visszafoglalása után Szaladin és katonái civilizáltan és türelmesen bántak a város lakóival, Szaláh ad-Dín mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.^[T]

A kurd származású An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűbben Szaladin 1137-ben született Tikritben. Egyiptomi hadvezérként Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.

A nevében szereplő ad-Dín az Örményországi D(o)win városra vonatkozik, ahonnan származtatta magát.

Az egyik legnagyobb muzulmán hősként tisztelik, hiszen neki sikerült összekovácsolnia a régóta viaskodó muszlim államokat, majd a Közel-Kelet egyesítése után birodalmának óriási haderejével a Jeruzsálemi Királyság ellen fordult. Első nagy szentföldi győzelmét Hattín szarvainál aratta 1187-ben, nem sokkal később pedig magát a szent várost is sikerült bevennie.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!