2026. Enyészet hava (November) 02.-a - Bató, Achilles neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-09-22 - Vedres István szülinapján

Vedres István szülinapján

Ezen a napon …

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! – Tettüket kövessed!”
        (Vedres István)

1765. szeptember 22-én született Vedres István.
Varassányi Vedres István Szeged szülötte, mérnök, gazdasági és műszaki szakíró, szépíró, aki sokoldalú tevékenységével meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében. (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. nov. 4.)

Ő volt a magyar nyelvű, gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője.
Tanulmányait a pesti tudományegy. bölcsészeti karán, majd a Mérnöki Intézetben végezte, s 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet. Szeged város mérnöke, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott.
Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötése terén Csengele határának fásításával (1789).
Később a Szőreg-Gyála határában 3600 kh-as területén vízrendezésével és ármentesítésével országos hírű mintagazdaságot szervezett (1808).

A Soroksár – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged vonalvezetésű Duna-Tisza-csatorna és a szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár érdekében írt gazdasági-műszaki röpiratot (1805).
Számos csatornaterve közül a tiszántúli árapasztó csatorna tervét nyomtatásban is közreadta (1830). Víztárolók létesítését, öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését javasolta.
Vízgazdálkodási javaslatainak Széchenyire való hatása közvetlenül kimutatható.
Varassányi Vedres István a Szegedi Városháza tervezője is.

Vedres István városházi terve

1799 augusztus 30.-án történt a Vedres tervezte Szegedi Városháza alapkőletétele.

Az új városházát 1799 és 1804 között építették fel Vedres István tervei alapján. Körüljárós erkélyű tornya nyomatékosan tudatosította, hogy a városban már nem a városparancsnokság és a kamara az úr, hanem a nemes tanács. A városházában külön színházterem is épült. Ez volt az első nyilvános színház Szegeden, és eleinte városszerte csak „Curiális házbéli theátrumnak” nevezték. A színpad a „tántzszálában, vagy másképpen Tántzpalotának végében volt felállitva.” Egy szeglet-kocsma és benne kávéház is helyet kapott az új épületben. (Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája)

Közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára.
Mint szépíró Dugonics András körének tagja volt.

Vedres István látképe a szegedi várról... amelyet azóta tövig elbontott a bamba bugrizmus ...

Vedres István szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szeged (magyar)

Péter László: Szegedi seregszámla

Globalizációs végjáték

A leves hazudik

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Kilófaló lakomák

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Kenyér és Bor

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Gyökerek és fények