Hírlevéltár
2026-09-09 - Eger Viadala – Eger Diadala
Eger Viadala – Eger Diadala
1552 szeptember 9.-én kezdték el ostromolni Eger várát a törökök, erős tüzérségi tűzzel igyekezve rést ütni a falakon...
Korabeli rajzon…
A várost 1617-es állapota szerint ábrázolja e kép, bár a tornyon olvasható dátum 1588.
Eger vár ostroma 1552-ben a Földbástya, a Bolyki-torony és a Bebek-bástya valamint az Ó-kapu lövetésével kezdődött…
1552-ben Mag (október) hava 17.-én zajlott Eger ostromának utolsó napja. Ezen a napon vonult el a török haderő a vár falai alól, amelyet a körülbelül 2000 főnyi védő a hússzoros túlerővel szemben 38 napig hősiesen és sikerrel védelmezett…
Ez a nap a Magyar Honleányok napja is… mert az elesett férfiak helyébe az asszonyaik és lányaik léptek… hogy az utolsó magyar védvár Eger falait Oszmán vad népétől és a muzulmán terrortól megvédjék…
(Olaj, vászon, 226,5×176,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Bár ma volnának ilyen Lányaink meg Asszonyaink ! Itt az ideje fölnőniük feledett ősanyáikhoz !!!
Ha már ünnepelni szeretnénk Magyar Lányainkat meg Asszonyainkat, hát ez a mai nap lehet méltán a Magyar Nők Napja !!! Chicago-i szövőnőtüntetés helyett itt a Magyar Nők Napja !!!
Székely Bertalan remekbe szabott festménye akár a jövendő Nők Napják jel-képe is lehet !!!
Fönnmaradt e képnek több vázlata is…
Talán ez még elemibb nő-erő… de itt a végleges kép előrajza is…
Ajánlott olvasmány : Az Egri Nők Székely Bertalan festményein…
A korabeli legendás lantos is megénekelte és dala máig is fönnmaradt – Tinódi Lantos Sebestyén: Egör vár viadaljáról való ének (1553) OSZK, Egri historiának summája (1553) OSZK
Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban fölbukkanó, majd 1901-ben könyvben is megjelent regénye az Egri csillagok, amelynek története a valóságos 1552. évi Egri Ostrom előzményeinek meg eseményeinek történetét dolgozza föl:
E remek regényt meg is filmesítették… 1968-ban – az akkori hős színészeinkkel…
Az Egri csillagok digitálisan felújítva – Ajánlott ma este az Egri csillagok filmje mindenkinek !
Jobbat alkotni, de még álmodni a ma csökött színészeinek meg rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszonykatonáknak azóta sem sikerült…
Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már az új Egri csillagokat is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…
Hőseinkre emlékezve… Várjuk a Szebb Jövőt !
Ajánlott még :
EGER VIADALA – HARC A FÖLD ALATT…
Eger Viadala – Eger Diadala < Nyisson ide !
De van más ünnepelnivalónk is e napon :
Gulácsy Irén szülinapján < Nyisson ide !
E napon született…
Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné magyar író és költőnő.
(Lázárföld, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.)
Betűjegyei és írói neve: P. G. I. (Tiszántúl, 1918-1921; Nagyvárad, 1922-től); P. Gulácsy Irén (művein);
A már linderek meg lenin-fiúk által eladott, az oláhok által megszállt Erdélyben és a Partiumban működött 1919-ben a Nagyvárad napilap belső munkatársa lett, majd írt a Pásztortűz, a Genius, a Brassói Lapok, a Keleti Újság, az Ellenzék, a Napkelet, a Magyar Kisebbség lapokba, folyóiratokba. A marosvásárhelyi Zord Idő lapvállalat pályázatára nyújtotta be első, Förgeteg című regényét, amellyel pályadíjat nyert. Ettől kezdve novellákat, regényeket, színdarabokat is írt. A Hamueső című műve volt az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadott regénye, amelynek képi kiállítása Kós Károly munkája volt.
Első regénye volt a Hamueső…
Igen jelképesen… Ebben is végezte Budapest brit-amerikai terrorbombázása nyomán…
A Háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…
Ha már a Magyarok ellenségei elpusztították Őt, legalább mi éltessük azzal, hogy olvassuk a Műveit !!!
GULÁCSY IRÉN MŰVEI
REGÉNYEK
- Hamueső. Kolozsvár, 1925
- Förgeteg. Kolozsvár, 1925 1990.
- Fekete vőlegények. Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T., 1927
- Pax vobis. Budapest, 1930.
- A kállói kapitány. Budapest, 1933.
- Nagy Lajos király. Budapest, 1936, 1986 (utószó Hegedüs Géza).
- Jezabel. Budapest, 1941–1944, 1987.
ELBESZÉLÉSEK
- Ragyogó Kovács István. Marosvásárhely, 1925.
- Átal a Tiszán. Kolozsvár, 1928.
- Történelmi miniatűrök. Budapest, 1937.
- Tegnap és régmúlt. Budapest, 1939.
- Ökörsütés. Kolozsvár, 1949.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY
- A magyar család. Szeged, 1942.
SZÍNDARABOK
- Mire megvirrad. (1923-ban mutatták be Nagyváradon.)
- Napáldozat. (A kolozsvári színház drámapályázatának nyertes darabja, bemutatták Kolozsváron, a Magyar Színházban, 1925-ben.)
- Kincs. (1924-ben Kolozsváron mutatták be.)
- Valuta. (1925)
- Kobra. (1924)
- Székely vér. (Nagyváradon mutatták be 1925-ben.)
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
