2026. Föld hava (Szeptember) 17.-e - Zsófia, Róbert neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-09-08 - Szigeti veszedelem – SZIGETVÁR ELESTÉNEK NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE!

SZIGETVÁR ELESTÉNEK NAPJÁN
EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE !

Ezen a napon esett el Szigetvár…

Szigetvár ostroma 1566 nyara végén és ősze elején zajlott Szigetvár várvédői és a muzulmán oszmán haderő csapatai között.
Maga Nagy Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában haldoklott majd hunyt el titokban, amíg a seregei döntő győzelmet arattak.

Székely Bertalan : Zrínyi kirohanása (1879-1885)

1566 Föld (szeptember) hava 8.-án Zrínyi Miklós a 300 főre fogyott védősereggel kitört a lángoló belső várból.
A dédunoka leírása szerint ők végeztek a szultánnal és a testőrségével is… ezt a hódítók természetesen cáfolták…

Zrínyi Miklós és hős katonái szinte az utolsó szálig elestek…

Szigeti veszedelem (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről, amely először 1651-ben jelent meg.
A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana.
Szigeti veszedelem címet később Kazinczy Ferenc adta neki.

E művet 1651 szeptemberében adták ki először Bécsben, az ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA kötetben, Amely Zrínyi más költeményeit is tartalmazta.

Groff Zrini Miklos: Adriai tengernek Syrenaia

Némely későbbi kiadás sajnálatosan csupán (csonkított) válogatás, nem tartalmazza a 15 éneket és az összes versszakot…
Ajánlott olvasmány a mai alakban: Szigeti veszedelem – Magyar Elektronikus Könyvtár

„A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gróf Zrinyi Miklós-nak, a
szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb
költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett.”
 (Endrei Ákos Főgimnáziumi Tanár, Kaposvár, 1900)

A mai „modern” világban eu-ilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett a Szigeti Veszedelem bizony megérne
egy illő-méltó nagy filmet, de amellett egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…

Várjuk az SZIGETVÁR filmet !!! Az időszerűt, a történelmileg is teljesen hiteleset !!!
Éppen a minap kellett volna kijönnie !!!

EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE! < Nyisson ide !

Ady Bandi sötét költeménye is ma szülinapos : 

SÖTÉT VIZEK PARTJÁN – A Bábéli Nyelvi Zűr < Nyisson ide !

Aki pedig mégis valami enyhébbre, gyengé(de)bbre vágyna ma este, annak itt van Gyalunktól a szülinapos :

Szerelem !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Globalizációs végjáték

Kilófaló lakomák

Mangalica

Varga András: A régi Szeged

Mária román királynő párizsi követsége

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Szegedi tudósítások

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Az élő Árpádok

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Ehető virágok

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Tóth Béla

Vadételek

Írások a Nagyárvízról

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista