2026. Föld hava (Szeptember) 17.-e - Zsófia, Róbert neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-08-28 - Arany János – Népdal

Arany János – Népdal

Arany János nem csak költőnek volt óriás, de népdalokat is gyűjtött !

Eggyet maga is írt, éppen e napon (Aranyasszony 28.-án) :

Arany János – Népdal

Duna vizén lefelé úsz a ladik,
A ladik,
Róla muzsikaszó, guzlicaszó, csimpolyaszó
Hallatik;
Juhaj! viszik a piros almát, barackot,
Juhaj: Kevibe Szent-Endréről menyasszont!

Piros almát eladják a budapesti
Piacon,
Abbul cifrálkodik Kevibe’ a piros arcu
Menyasszony:
Juhaj! de derék ruha ez a fejkötő:
Megfér ezalatt akármennyi szerető!

Kevi csárda reggel óta tele van,
Teli van:
Ott járja a kolót egy éles késsel, véres késsel
A Jovan:
Juhaj! piros volt, de csak férges alma volt,
Asszony, csinos volt, de azért csak r–a volt.

Duna vizén lefele úsz a ladik,
A ladik,
Róla hejjehujja, szitok-átok, dávoria
Hallatik:
„Juhaj! közel már Alexinác, Knyazevác:
Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz!”

(1877 aug. 28)

A rác menyasszony rima volt… hát ez már csak azért is érdekes, mert néhány évtizeddel később az idegenbe, főleg a szláv vidékekre származott feslett magyar lányokat csak vengerka azaz magyar lány néven emlegették… minden más magyar leányt is szándékoltan gyalázva vele… Az meg külön érdekes, hogy ugyan ki vitte futtatni ezekbe az országokba, főleg a Balkánra a magyar lányokat, ha nem azok, akik cimborasága éppen gyalázta őket ?! 

Arany Jánosunk költöi-tanári tevékenysége mellett még népdalokat is gyűjtöttt…

De fenti remek költeménye betekintést enged a dunai rácok honi világába is…

Nagyszalonta 1917-ben Arany János századik születésnapját készült megünnepelni, többek között azzal, hogy összegyűjtik a szalontai dalokat.

Arany János – Népdal < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Írások a Nagyárvízról

Tóth Béla: In prigione

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Varga András: A régi Szeged

Mangalica

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: József Attila Szegeden

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Magyarország felszámolása

Tóth Béla

Ehető virágok

Lengyel András: A „másik” Móra

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája