2026. Enyészet hava (November) 03.-a - Győző, Márton neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-05-03 - Kálmány Lajos szülinapján

Kálmány Lajos szülinapján

ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 3.-ÁN

1852-ben e napon született Kálmány Lajos Szögedön. Fölsővároson.

Kálmány Lajos, a kathólikus pap ma magyar néprajzkutatóként ismert. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.
Papi munkája során végzett dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű népnyelvi és hiedelem-kincset (idegenkedőn folklórt) mentett meg
a Szegedről kirajzott paraszti népesség örökségéből (betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból).

Szíve a szegényparasztokhoz húzott, elöljáróival gyakran összeütközésbe került, ezért többször áthelyezték papi tevékenységének színterét
Csanád, Arad, Temes és Torontál vármegye kis településeire. E különös körülmény a néprajzi-néphiedelmi gyűjtő munkájának külön kedvezett.
(Anyagi helyzetének egyáltalán nem.) Gyűjtéseit ifjabb korában maga szerkesztette egybe, és saját pénzén is adta ki (már 1877-től kezdve).

A Szögedi rajok (néprajz)kutatója, a kathólikus pap gyakran kapott megrovást a hitéleti teendői rovására végzett hivatása miatt.
Ma ebben az istentelen világban sem tudjuk Őt eléggé megbecsülni …

Döbbenetes dolog, egy kisebb hazaárulással fölér, hogy gyűjtésének jelentős része még a ma is, t
öbb, mint 100 évvel a halála után is kéziratossan kallódik, máig nem nyomtatott közkincs !

Kálmány Lajos szülinapján < Nyisson ide !

Aki pedig nem hajlik a néprajzra, annak akad más ünnepelnivalója is...

Báró Nopcsa Ferenc szülinapján

BÁRÓ NOPCSA FERENC SZÜLINAPJÁN





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Néprajz, népműveltség

Varga András: A régi Szeged

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Lengyel András: A „másik” Móra

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A hű folyó

Bogár László : Örvényben

Péter László: Szegedi seregszámla

Tömörkény István: Hétről hétre

Az élő Árpádok

Globális uralmi rend

10 nap az Iszlám Államban

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván