2026. Enyészet hava (November) 02.-a - Bató, Achilles neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-12-16 - Kós Károly szülinapján

Kós Károly szülinapján

Álom (december) hava 16.-án… a Magyar Építészet Napján…

1883. december 16.-án született Kosch Károly Temesvárott. Kós Károly néven lett híres magyar (népi) építész, író, rajzász (grafikus), könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus gyanánt eggyaránt. Tiszteletére „a Magyar Építészet Napja” december 16-a.

Kolozsvárott húnyt el, 1977 augusztus 24.-én.

KÓS KÁROLY ARCKÉPE ALÁ

Hajlékot Istennek,
hajlékot embernek
kőből, fából
házat,
raktál a léleknek
kőnél, cserefánál
erősebb igékből
várat.

Áldjon érte Isten,
áldjon érte ember;
Isten s ember
dolga.
Falak omolhatnak,
kövek is váshatnak,
magaslik, nem porlad
a megtartó példa.

Barázdált orcádról
az idő aláfoly,
mint az olvadó hó
a vén Maguráról.

            Kányádi Sándor, 1968

Kós Károly jellegzetes rajzai közismertek és közkedveltek minden Igaz Magyar számára…

Kós Károly szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gulyás László : Edvard Bened

Mé piros a gólya csőre?

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Mária román királynő párizsi követsége

Tóth Béla: In prigione

Bogár László : Örvényben

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Mr. Trianon

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Péter László: Szegedi seregszámla

A hű folyó

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Magyarország felszámolása