2026. Kenyér hava (Augusztus) 27.-e - Gáspár, Mónika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Kohári Nándor, történész: 1956

2010-10-23

Az októberi forradalom kitörése talán kevésbé, de győzelme mindenképpen meglepetésként érte mind a szovjetek, mind a világ közvéleményét és politikai vezetőit. Október 28-ra egyértelművé vált, a fegyveres felkelők mellett áll az egész ország, a Magyar Dolgozók Pártjához hű maradt karhatalmi és magyar katonai alakulatok, valamint a székesfehérvári szovjet erők vereséget szenvedtek.
A hazai forradalmi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, ahol a szuezi csatornát államosító szovjetbarát egyiptomi kormánnyal szemben közös izraeli, francia és angol fegyveres konfliktusra került sor. Október 29-én Charles Benson moszkvai USA-nagykövet átadta Eisenhower amerikai elnök üzenetét, melyben egyértelműsítik, Magyarországot szovjet érdekszférának tekintik. Ezzel végleg eldőltek a magyarországi katonai beavatkozásról és annak mértékéről folyó belső viták a szovjet vezetésben, miközben Szuez kapcsán is megkötötték a diplomáciai háttéralkut. Kádár János hamarosan eltűnik Budapestről, és november 4-én megindul az elsöprő erejű szovjet offenzíva.
Az 1956-os magyar forradalom lényegében az egyetlen olyan fegyveres felkelés volt, amikor egy nemzet és egy ország saját erejéből képes volt megdönteni a kommunista diktatúrát. Ez számos nyugat-európai addigi "haladó" baloldali értelmiségi szemét nyitotta fel, a magyar 56 nagy mértékben járult hozzá a nyugati kommunista pártok társadalmi bázisának összezsugorodásához.
56 szellemisége, a nemzeti függetlenség és önrendelkezés melletti tevékeny kiállás ma is aktuális. A magyar termelőkapacitások, termőföld, vízbázis, piacaink védelme azok az állami és nemzeti szuverenitásunkat alapjaiban meghatározó tényezők melyek megvédése aktív cselekvést kíván. Az ennek érdekében fellépő politikai-társadalmi erők tekinthetők 1956 szellemi és politikai örököseinek.

 

Kecske ételek

Magyarország, a vonakodó csatlós

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Bioételek gabonából

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Juhételek

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998